A filoxéravész idején a magyar szőlőkultúra átmentésének volt meghatározó bázisa a
kiskunsági homok .Ekkor települt ide Kecskemétre Mathiász János méltán világhírű ...
filoxéravész: a XIX. század közepén és második felében járványszerűen terjedő filoxéra európai méretű szőlőkárosítása.
fáradt íz: bágyadt, üdeségét vesztett bor jellemzője, amely lehet csupán átmeneti jellegű is.
A filoxéravész előtt az egyik legrangosabb borvidékünk volt. Szentendrétől Nagytétényig a budai és a Buda környéki dombok mind szőlővel voltak beültetve. A lakosság kedvtelése és megélhetésének egyik forrása volt a bortermelés.
A filoxéravész előtt a Somló vidékén 25-30 fajtát, köztük furmintot, juhfarkat, rakszőlőt, hárslevelűt és sárfehéret termesztettek jelentősebb területen.
A filoxéravész előtt a borvidéken általános volt a fejművelés. Túlnyomóan kopaszra metszettek, jellegzetes görbe késsel. A szőlőt kötözték, csonkázták, 4-5-ször kapáltak és kevés trágyát használtak.
A filoxéravész idején (1875-től) a hegyvidéki szőlőkben a kadarka kipusztult.
A filoxéravész előtt a Somló vidékén 25-30 fajtát termesztettek jelentősebb területen, köztük furmintot, juhfarkat, rakszőlőt, hárslevelűt és sárfehéret. (A rakszőlő ősi fajta, az Alföldön, de másutt is elterjedt volt.
A filoxéravész előtt Tokaj-Hegyalján, a beregi borvidéken, Érmelléken, Erdélyben termesztették.
Közép- vagy kései érésű. Jó minőségű asztali bort terem.
A filoxéravész utáni rekonstrukció során a szőlőtermesztés technológiája e borvidéken is jelentősen megváltozott. Ekkor építették a várfalnak is beillő támfalakat az erózió megakadályozására.
A filoxéravész utáni rekonstrukció során szerepet kapott új kék szőlőkből szűrt borok a következőképpen jellemezhetők. A kadarka bora fűszeres zamatú. A nagyburgundi bora elsőrendű, tüzes és szép színű vörös bor.
A filoxéravész választóvonal az egri vörösbor történetében. A rekonstrukció során jelentékenyen megváltozott Egerben a kék szőlők fajtaösszetétele, s a Bikavér esetében a vörösbor készítésének egy speciális módja alakult ki.
A filoxéravész szinte teljesen kipusztította a hegyaljai szőlőket. Az újratelepítés jelentős fajtaszám csökkenést is eredményezett.
A XX. század közepéig Tokaj-hegyalján sok kóser bort is készítettek a zsidó ünnepi asztalokra.
Klímája ...
A filoxéravész előtt a borvidéken termesztett főbb szőlőfajták a Fügér, Járdovány, Tökösfehér, Spanyol, Kéknyelű, Gyűdi fehér, Sárfehér, Juhfark, Furmint, Fehérburgundi, illetve Kadarka, Oportó s Kékfrankos voltak.
A filoxéravész előtti szőlők igen vegyes fajtákból álltak. A fajtatiszta ültetvények csak a 19. század végétől jelentek meg. A paraszti szőlőkben azonban még sokáig valamennyi szőlőfajtát egybe szüretelték.
A filoxéravész után telepített szőlők jelentős része homokra, a Duna-Tisza közén kifejezetten futóhomokra került. Így a fiatal ültetvényekben az egyik legnagyobb gond a homok megkötése volt.
A borvidéken a filoxéravész előtt mintegy 25-30 fajtát termesztettek. (Furmint, Juhfark, Hárslevelű, Sárfehér, Budai zöld stb.). A XIX.
A kékfrankos a filoxéravész után lett domináns. Sopronban korábban túlnyomórészt fehér szőlőfajták domináltak, 1884-ben a borvidék termelésének mindössze három százalékát tette ki a vörösbor.
Ennek ellenére a filoxéravész előtt népszerű és drága fajta volt. A második világháború utáni nagyüzemi gazdálkodás a magasabb hozamú szőlőfajták telepítését tette szükségessé és fokozatosan háttérbe szorította a kevés termést hozó fajták - így a ...
század második felében a filoxéravész vetett véget. A filoxéravész után kezdődött meg a szőlőtelepítés először Balatonkeresztúr immunis homoktalajain.
A Tokaj-hegyaljai borvidéken a filoxéravész óta eltelt száz évben igazán csak három fajtát termesztettek: Furmintot, Hárslevelűt és Sárgamuskotályt. Közülük az első kettő nevezhető fő fajtának, míg az utóbbi mintegy beleszínez a választékba.
A filoxéravész után vált jelentős fajtává az Olasz rizling. A Villányi borvidék klímája szubmediterrán jellegű. A borvidék legfőbb talajképző kőzete a lösz, melyhez helyenként dolomit és mészkőtörmelék keveredik. Talajai változatosak.
A filoxéravész a borvidéken is nagy károkat okozott. A helyreállítás során talán erre a borvidékre került be a legtöbb direkttermő-szőlőfajta. A neves európai szőlőfajták boraiból sokat használtak fel pezsgőgyártásra.
A filoxéravész óta egyértelműen a Badacsonyi Borvidékhez kötődik. Korábban a budai szőlőkben is kedvelt volt - ahogy a neve is utal rá -, de azokat a területeket mostanra elfoglalta a város.
A filoxéravész után a bordóiak fedezték föl kivételes adottságait és vörösborait. A világ számos nagypresztizsű, igen komoly bort köszönhet az itteni Tempranilloknak, Garnacháknak.
E Lyonból származó fajtát a pécsi káptalan hozatta be hazánkba a filoxéravészt megelőző időkben, s hozott létre belőle fajtatiszta ültetvényt.
Még be sem következett a filoxéravész utáni rekonstrukció, amikor az első világháború, majd azt követően a túltermelési válság ismét súlyos csapásokat mért borgazdaságonkra.
A filoxéravész után a terület rekonstrukciójában nagy szerepe van Teleki Zsigmondnak. Az ültetvények Villányi- hegységen és annak előterében helyezkednek el. A legimpozánsabb hegye a Nagyharsány.
Fehérszőlő néven Tokaj-Hegyalja egyik legrégibb fajtája volt, de a filoxéravészt követően szinte teljesen kiszorult a termesztésből.
A törökök kiűzése után a vidék borászata fejlődésnek indult, aminek időlegesen az 1886-os filoxéravész vetett véget. A teljesen kipusztult szőlők újratelepítésekor igyekeztek korábban nem ismert fajtákat is meghonosítani.
A filoxéravész előtt sokfajtájúság jellemezte, utána előtérbe került az Olaszrizling, Mézesfehér, Ezerjó. Somló jellegzetessége, hogy körben, még az északi oldalon is található ültetvény. A körzetekre jellemző az elaprózottság.
dést törte meg a filoxéravész, amely nálunk, 1875-ben, Pancsován kezd?dött. Az Amerikából behurcolt, és három évtized alatt egész Európán végigsöpr? kártev? a sz?l?t?
Franciaország is nagy mennyiségben vásárolt a filoxéravész idején, mivel - mint mondták - az ottani bor minőségével egyedül a szekszárdi ért fel. Liszt Ferenc Szekszárdon járva többször is megízlelte a bort, sőt még IX.
de a filoxéravész után szinte teljesen kiszorult a termesztésből.
Október végén érő, értékes szőlőfajta, amelyet kissé háttérbe
szorított a chardonnay.
Lombja haragoszöld, levele fűrészes szélű.
Fürtje középnagy, ágas, laza.
A filoxéravész óta egyértelműen a Badacsonyi Borvidékhez kötődik. Igen bő termésű, fürtjei nagyok és tömöttek. Mivel a belőle készült bor savtartalma nagyon magas, inkább mint a Kéknyelű beporzója szerzett vitathatatlan hírnevet magának.
Az 1800-as évek második felében a hegyi szőlők tönkrementek a filoxéravész miatt, a homoki részek mentesek maradtak a pusztulástól, a homokos területek ára ugrásszerűen 5-10 szeresére emelkedett.
Mégis komolyan vehető a róka esete, még ha képletesen is. Az a magyarázata, hogy a filoxéravész után Európába került amerikai, ellenálló szőlők két legjobban szereplő faja kapcsolható a rókához.
A filoxéravész utáni első szőlőrekonstrukció (1880 - 1910) hatására a fűszeres zamatú kadarka mellett más kék szőlők jelentősége is megnőtt. A fajtaválasztékot 1896-ban már minisztériumi rendelet szabályozta.
Rizlingszilváni, Tramini, Zöld veltelini szintén nagy mennyiségben terem. Alapvetően fehér bortermő vidék, bár a filoxéravész a teljes termelés mintegy kétharmadát vörösbor adta.
A villányi Teleki Zsigmond szőlőnemesítő nevéhez fűződik azoknak az ellenálló alanyfajtáknak a kinemesítése, amelyek segítségével a filoxéravész elmúltával megkezdődhetett Európa-szerte a szőlőültetvények újratelepítése.
századtól pedig szervezetten német ajkúakat telepítettek be, akik a Portugieser szőlőfajtát honosították meg. A filoxéravész után telepítették a francia fajták legnagyobb részét. Villány inkább vörösborairól, míg Siklós fehérborairól híres.
A filoxéravész itt is erős
visszaesést okozott, szinte kopárrá váltak a régen zöldellő szőlőhegyek.
Az utóbbi évtizedekig a későn érő, de időnként kiváló zamatú bort adó Kadarka volt ...
 Lásd még: Filoxéra, Szőlő, Borvidék, Fajta, Talaj
  
|
RSS
