Filoxéra járvány és az átoltás
Az 1800-as évek közepe táján tömegesen pusztultak az európai szőlőültetvények a filoxéra tetű miatt, amely a szőlő gyökerét támadja meg, ...
Filoxéra
Az 1860-as évekből Amerikából Európába került gyökértetű. A kötött talajú szőlők gyökerén élősködik, vagyis az európai szőlők gyökerén kóros sejtburjánzást okoz. A múlt században nagy pusztítást végzett Európa szőlőültetvényeiben.
Filoxéra
Szőlőtetű.
A latin Phylloxera állatnévből, amely a görög phüllon (levél) és xerosz (száraz) elemekből ered, és a filoxéra kártételét jellemzi, a szőlőlevek korai hervadását és lehullását. xerox.
Filoxéra
(Viteus vitifolii) Szőlőgyökértetű. Az európai szőlők gyökerén kóros sejtburjánzást okoz. A múlt században nagy pusztítást végzett Európa szőlőültetvényeiben, így hazánkban is.
[vissza] ...
A filoxéra, (szőlőtetű, a levéltetvek közé tartozó, a szőlő gyökerein élősködő rovar) az l860-as években, Amerikából érkezve jelent meg Európában, óriási pusztítást okozva a szőlőterületekben.
filoxéra óriási kártétele után a Főapát és a Rend papjai a falusi templomok szószékeiről az
uradalmak pedig fejlett gazdálkodásuk mintaképével hirdették a helyes és a racionális
szőlőtermesztést és borászatot. ...
Filoxéra
Másnéven szőlőgyökér tetű. A XIX. század végén a filoxéra óriási pusztítást okozott egész Európában, így hazánkban is.
Gönci hordó - Tokaj-hegyalján évszázadok óta használt 136 literes tölgyfából készült hordó.
Filoxéra (szőlőgyökértetü)
Csak szőlőfajokon élő, veszélyes kártevő. Legsúlyosabb kárt a szőlő gyökerén élősködve okozza, gubacslakó alakja a leveleket károsítja.
filoxéravész: a XIX. század közepén és második felében járványszerűen terjedő filoxéra európai méretű szőlőkárosítása.
fáradt íz: bágyadt, üdeségét vesztett bor jellemzője, amely lehet csupán átmeneti jellegű is.
A filoxéra (szőlőgyökértetű) 1875-ben tört be Magyarországra, és húsz év leforgása alatt a kötött talajú borvidékeinken - így Villányban is - szörnyű kárt okozott. Az ország szőlőültetvényeinek több mint fele elpusztult.
A filoxéravész előtt a Somló vidékén 25-30 fajtát, köztük furmintot, juhfarkat, rakszőlőt, hárslevelűt és sárfehéret termesztettek jelentősebb területen.
A filoxéra megjelenése
Az európai szőlőtermesztés történetében meghatározó jelentőségű esemény volt az Amerikából behurcolt szőlőgyökértetű, a filoxéra megjelenése.
A filoxéravész előtt az egyik legrangosabb borvidékünk volt. Szentendrétől Nagytétényig a budai és a Buda környéki dombok mind szőlővel voltak beültetve. A lakosság kedvtelése és megélhetésének egyik forrása volt a bortermelés.
A filoxéravész idején (1875-től) a hegyvidéki szőlőkben a kadarka kipusztult.
A filoxéravész utáni rekonstrukció során a szőlőtermesztés technológiája e borvidéken is jelentősen megváltozott. Ekkor építették a várfalnak is beillő támfalakat az erózió megakadályozására.
A filoxéravész előtt a Somló vidékén 25-30 fajtát termesztettek jelentősebb területen, köztük furmintot, juhfarkat, rakszőlőt, hárslevelűt és sárfehéret. (A rakszőlő ősi fajta, az Alföldön, de másutt is elterjedt volt.
A filoxéra amerikából a New Jersey állambeli Nort Hoboken telepről szállított szőlővesszőkkel került Franciaországba 1868-1869-ben.
Magyarországot 1875-1876-ban érte el. A homokos talaj kivételével gyakorlatilag kipusztította az őshonos szőlőket.
A filoxéra ezeket a szőlőket sem kímélte. A villányi Teleki Zsigmond szőlőnemesítő nevéhez fűződik azoknak az ellenálló alanyfajtáknak a kinemesítése, ...
A filoxéra vészt követően a szőlőültetvények területe jelentősen bővült, a termesztett vörös és fehérbor fajták köré is kiszélesedett.
A Hajósi Cabernet bor tett szert nagyobb ismertségre.
A filoxéra kártételei következtében egész országrészek ültetvényei mentek tönkre. A kezdeti kicsinyes, rövidlátó intézkedéseket kés?bb jól szervezett lépések követték, így - bár a filoxéra óriási károkat okozott, hiszen a sz?l?
A filoxéravész idején a magyar szőlőkultúra átmentésének volt meghatározó bázisa a kunsági homok. Ekkor települt Kecskemétre Mathiász János méltán világhírű szőlőnemesítő, és ekkor létesült Miklóstelep is.
A filoxéra pusztítása után megnőtt az immunis homokterületek értéke, ahol ez a veszélyes kártevő nem tud megélni. A XIX. század végére a borvidék szőlőterülete megtöbbszöröződött. A XX.
A filoxéravész választóvonal az egri vörösbor történetében. A rekonstrukció során jelentékenyen megváltozott Egerben a kék szőlők fajtaösszetétele, s a Bikavér esetében a vörösbor készítésének egy speciális módja alakult ki.
A filoxéravész szinte teljesen kipusztította a hegyaljai szőlőket. Az újratelepítés jelentős fajtaszám csökkenést is eredményezett.
A XX. század közepéig Tokaj-hegyalján sok kóser bort is készítettek a zsidó ünnepi asztalokra.
Klímája ...
A filoxéra-járvány elmúlásával és az új szőlőtelepítésnek köszönhetően csökkent a borhiány, aminek eredményeképpen csökkent a borhamisítások száma is.
A filoxéra ezeket a szőlőket sem kímélte. A rekonstrukció a már más borvidéknél is ismert változásokat hozta.
A filoxéra-járvány utáni rekonstrukció során támfalakat építettek, hogy megakadályozzák a talaj errózióját és technológiai újításokat vezettek be. Új szőlőfajták is kerültek a területre.
A filoxéravész előtti szőlők igen vegyes fajtákból álltak. A fajtatiszta ültetvények csak a 19. század végétől jelentek meg. A paraszti szőlőkben azonban még sokáig valamennyi szőlőfajtát egybe szüretelték.
A filoxéra, mint ismeretes a 19. század utolsó harmadában végigpusztította Európát, Magyarországon először 1875-ben észlelték. Igazi ellenszerét senki sem találta meg.
A filoxéravész után telepített szőlők jelentős része homokra, a Duna-Tisza közén kifejezetten futóhomokra került. Így a fiatal ültetvényekben az egyik legnagyobb gond a homok megkötése volt.
A borvidéken a filoxéravész előtt mintegy 25-30 fajtát termesztettek. (Furmint, Juhfark, Hárslevelű, Sárfehér, Budai zöld stb.). A XIX.
A kékfrankos a filoxéravész után lett domináns. Sopronban korábban túlnyomórészt fehér szőlőfajták domináltak, 1884-ben a borvidék termelésének mindössze három százalékát tette ki a vörösbor.
Ennek ellenére a filoxéravész előtt népszerű és drága fajta volt. A második világháború utáni nagyüzemi gazdálkodás a magasabb hozamú szőlőfajták telepítését tette szükségessé és fokozatosan háttérbe szorította a kevés termést hozó fajták - így a ...
század második felében a filoxéravész vetett véget. A filoxéravész után kezdődött meg a szőlőtelepítés először Balatonkeresztúr immunis homoktalajain.
filoxéra = (Viteus vitifolii) Szőlőgyökértetű.Észak-Amerikából származó a kötött talajú szőlők gyökéren élősködő gyökértetű, amely képes az európai szőlőfajták kipusztítására.
század végi filoxérajárvány szinte teljesen kipusztította, a Szeremley Pincészetnek és elsősorban Szeremley Hubának köszönhetően az idei Márton napon a bakator újjászületését ünnepelhették a borászok, borkedvelők.
A Tokaj-hegyaljai borvidéken a filoxéravész óta eltelt száz évben igazán csak három fajtát termesztettek: Furmintot, Hárslevelűt és Sárgamuskotályt. Közülük az első kettő nevezhető fő fajtának, míg az utóbbi mintegy beleszínez a választékba.
A filoxéravész után vált jelentős fajtává az Olasz rizling. A Villányi borvidék klímája szubmediterrán jellegű. A borvidék legfőbb talajképző kőzete a lösz, melyhez helyenként dolomit és mészkőtörmelék keveredik. Talajai változatosak.
Az 1800-as évek második fele a filoxéra pusztítását jelentette a hegyvidéki szőlőkben. Azonban az alföldi szőlőket a kvarcos homok megvédte. A filoxéra 1875-tól több éven keresztül pusztított az ország szőlőtermő területein.
E szállítmányokkal érkezhetett a lisztharmat, a filoxéra és a peronoszpóra a kontinensre.
A szőlőpusztító rém, a filoxéra. Szőlőgyökértetű. Amerikai eredetű 1845-ben fedezik fel Európában. Az 1860-1870-es években akkora kárt okoz Franciaországnak, mint a porosz-francia háború (20 milliárd frank).
A filoxéravész után a bordóiak fedezték föl kivételes adottságait és vörösborait. A világ számos nagypresztizsű, igen komoly bort köszönhet az itteni Tempranilloknak, Garnacháknak.
E Lyonból származó fajtát a pécsi káptalan hozatta be hazánkba a filoxéravészt megelőző időkben, s hozott létre belőle fajtatiszta ültetvényt.
A folyópartra épült pincészeteket ekkor még vörösbor töltötte meg, de főleg a filoxéra után, áttértek a fehérbort adó szőlők termesztésére.
A történet szép, de biztos, hogy nem igaz, hiszen a napóleoni háborúk idején Sopronban is a fehér borok voltak jellemzőek és csak a filoxéra vész (1800-as évek második fele) után jelent meg nagy tömegben a Kékfrankos szőlő.
századi filoxéra-vészt követő újratelepítések során lett a fő szőlőfajta a borvidéken. A móri bor, így az Ezerjó is kemény, későn érő borfajta. A szüret utáni harmadik évben fejlődik ki teljes erejében, és ekkor érződik igazán egyéni íze.
Az alföldi szőlőtermesztés kialakulásában új fordulópontot jelentett a filoxéra megjelenése hazánkban. A szaksajtóban, a napilapokban százával jelentek meg cikkek a filoxéráról és az ellene való védekezésről.
A filoxéra után francia eredetű fajtákat is telepítettek, mint például a cabernet franc, cabernet sauvignon, merlot. Villány térségében a vörös-, Siklós határában pedig a fehérborszőlő-fajták az uralkodóak,
olaszrizling és a hárslevelű.
Fehérszőlő néven Tokaj-Hegyalja egyik legrégibb fajtája volt, de a filoxéravészt követően szinte teljesen kiszorult a termesztésből.
1886-ban jelent meg Egerben a filoxéra, és a szőlőket szinte teljesen kiirtotta. Az újratelepítések (rekonstrukció) során új fajták is bekerültek a borvidékre. A tendencia ezután a többi borvidékéhez hasonló.
Onnan azután Erdélybe került, a romániai Cotnar vidékére, ott még ma is termesztik, innen tovább Tokajba is eljutott, ahol a filoxéra vészt követően szinte teljesen kiszorult a termesztésből.
Vegetatív, erős növekedésű fajta.
1890-ben ezen a vidéken is nagy pusztítást végzett a filoxéra és az ültetvényeket szinte teljesen elpusztította.
Ősi Tokaji szőlőfajta, amely a filoxéra vészben szinte teljesen kipusztult. Középérésű, magas cukorfokú erős növekedésű fajta. Lombja sötétzöld levele fűrészes szélű.
A törökök kiűzése után a vidék borászata fejlődésnek indult, aminek időlegesen az 1886-os filoxéravész vetett véget. A teljesen kipusztult szőlők újratelepítésekor igyekeztek korábban nem ismert fajtákat is meghonosítani.
Olaszrizling - A nagy filoxéra járvány után betelepített fajta, ma már Magyarországon őshonosnak számít, ő a magyar polgár. Csopakon gyönyörű (Berekháti-dűlő, Jásdi Pince!), Szent György-hegyen kiváló, igazi asszimilálódott magyar bor.
A filoxéravész előtt sokfajtájúság jellemezte, utána előtérbe került az Olaszrizling, Mézesfehér, Ezerjó. Somló jellegzetessége, hogy körben, még az északi oldalon is található ültetvény. A körzetekre jellemző az elaprózottság.
A filoxéra vész után terjedt el, eredetéről megoszlanak a vélemények, talán Észak-Olaszországból vagy Dél-Franciaországból került a Kárpát-medencébe.
század fordulóján Kőszegen is hatalmas pusztítást végzett a filoxéra-járvány. Az 1910-es évekre a csaknem 400 hektárból 182 hektár, 1938-ra pedig 69 hektár szőlőterület maradt.
A filoxéra a homoktalajokon (75-80% kvarctartalom felett) nem tud megélni. Ezért az
Alföldön a filoxéra nem okozott olyan jelentős kárt, mint a többi borvidéken. A
legelterjedtebb fajták a Kadarka, Kövidinka és az Izsáki sárfehér ...
Tokaj-hegyalja egyik legrégebbi fajtája volt, de a filoxéra vészt követően szinte teljesen kiszorult a termesztésből.
Vegetatív, erős növekedésű fajta. Lombja haragoszöld, levele fűrészes szélű.
 Lásd még: Szőlő, Borvidék, Fajta, Talaj, Borászat
  
|
RSS
