| |
fekete nyiroktalaj: riolitból keletkezett, kötött képlékeny agyagtalaj népies elnevezése, kiváló szőlőtalaj. feketetörés: kémiai jellegű borhiba, amely a bornak a vassal való hosszas érintkezése hatására alakul ki.
Lösz, pannonhomok, amelyek keverednek a bazalt és bazalttufa törmelékkel, s megtaláljuk a borvidéken a vasas agyag- és a fekete nyiroktalajt is. Történelem: Már a bronzkori ember is letelepedett a Séd forrás mellett.
Riolittufán kialakult erubáz talajok, fekete nyiroktalajok, barnaföldek és agyagbemosódásos erdőtalajok találhatók meg. Történelem: ...
megtaláljuk a pannonagyagot, az agyagmárgát, a löszt, a vulkáni eredetű andezitet, piroxénandezitet, andezittufát és riolittufát (a Mátra egykor működő vulkán volt), melyeken többnyire csernozjom barna erdőtalajok, erubáz talajok (fekete ...
A talajok kialakulásában fontos szerepet játszik a bazalt és a bazalttufa. Ezek málladékain, a rátelepült lösszel együtt, főleg barna erdőtalajokon, Rahmann-féle barnaföldeken folyik a szőlőtermesztés. Helyenként fekete nyiroktalajok és vasas ...
Elterjedt talajtípus a csernozjom barna erdőtalaj, a fekete nyiroktalaj és a barna föld. Jellegzetes fajtái közzé tartozik az Olaszrizling, Rizlingszilváni, Ottonel muskotály, Leányka, Tramini, és a Hárslevelű.
A borvidék leggyakoribb talajképző kőzetei a riolit és a riolittufa, amelyeken különféle barna erdőtalajok, illetve fekete nyiroktalajok alakultak ki. Fő fajtái az Olasz rizling, a Leányka, a Rizlingszilváni, a Zöldveltelini és a Chardonnay.
Lábánál bazalttörmelékes löszön kialakult barna erdőtalaj, magasabban fekete nyiroktalaj. Éghajlata dunántúlias, kiegyenlített, de nagyon szeles, így mérsékelten meleg és napfényben gazdag. Jellemző a bakművelés.
Lásd még: Szőlő, Borvidék, Klíma, Furmint, Tramini
 
|