A fagyott szőlőből való borkészítés természetesen nem napjaink találmánya. Martial római kori író (isz. 40-103) már tudósított arról, hogy némely szőlősgazda szőlőjét novemberben fagyottan szüreteli.
Jégbor (fagyott szőlő)
Rendszerint -7 Celsius fok eléréséig kell várni a szürettel. Ilyenkor a bogyókba cukorbeáramlás nincs, de a fagy következtében elhalt bogyóhéjon keresztül fokozottabb a párolgás.
A préselés során fagyott szőlőből nyerjük ki a levelet, ezért meglehetősen kevés mustot kapunk, aminek aztán hosszú erjedési fázisa következik, mivel a magas cukortartalom és a hideg lassítja az erjedési folyamatokat.
Ezen a napon kimentek a szőlőbe, a fagyott szőlőből egy darabot levágtak, ezt nevezzük Vince vesszőnek. Ezt otthon vízbe tették és hajtásaiból jósoltak az az évi szőlőtermésre. Nagyon nagy hidegben a rügyek elfagynak és így ki sem hajtanak.
A szőlőben a cukrok és egyéb oldott szilárd anyagok nem fagynak meg, csak a benne lévő víz és emiatt a fagyott szőlőből nyert bor koncentrált szárazanyag-tartalmú, gyakran nagyon édes, ugyanakkor magas savtartalmú.
cuvée (vagy vegyes bor): többfajta szőlőből készült bor.
egyszerű fajbor: egyféle szőlőből, hagyományos eljárással készült bor.
jégbor: fagyott szőlőből készült bor
pezsgő: a bor második érése magában a palackban megy végbe ...
 Lásd még: Szőlő, Bor, Szüret, Tokaji, Borvidék
  
|
RSS
