Erdőtalaj

erdőtalaj
erdővel fedett, vagy erdőtelepítésre felhasznált talaj. Minden talaj, mely mezőgazdasági használatra alkalmas, a fenemek helyes megválasztása mellett erdőgazdaságra is az.

erdőtalaj: fás növényzet alatt létrejött talaj, amely a művelés hatására módosul, szőlő számára viszont kedvező gazdag talajt jelent.
eredetvédelem: a szőlő és a bor származását őrzi, biztosítja a forgalmazás során ...

barnaföld = olyan barna erdőtalajok, melyek A és B szintjének agyagtartalma azonos.

A talajtípust tekintve többnyire barnaföldeken és agyagbemosódásos barna erdőtalajokon folyik a szőlőtermesztés. A bazalt málladékon képződött talajok tápanyag ellátottsága és utánpótlása (kálium, magnézium, mikroelemek) rendkívül jó.

Ami a természeti környezetet illeti, a borvidék keletibb fele mállékony, ezért a talajt ásványi anyagokban különösen gazdaggá tevő vulkáni kőzetekre, a nyugatibb fele dolomitra alapozott barna erdőtalajokkal borított.

Az itt-ott mészkövön és dolomiton kialakult rendzina talajok, és a homokkövön, márgán, löszön és homokon létrejött erdőtalajok mellett a löszön kialakult barna erdőtalaj az uralkodó.

A szőlőművelés főleg löszön, homokon kialakult barna erdőtalajokon folyik. Fontos megemlíteni, hogy valamennyi dűlő összes talajrétegében a kémhatás lúgos, a talajok tehát meszesek.

Magyarország borvidékeinek többségén a barna erdőtalajok és mezőségi talajok találhatóak. A hegyoldalakban inkább az előbbi a hegylábakon és a alacsonyabb térszíneken utóbbiak.

Egy tengelyen fekszik az egrivel és a bükkaljaival, ami remek vulkanikus kőzetekre terülő erdőtalajokat, védett, déli kitettségű ültetvényeket és jelentős (bor)kulturális tradíciókat jelent.

Mészkőtörmelékkel kevert löszön kialakult agyagbemosódásos barna erdőtalajok, barnaföldek, valamint magasabb helyzetű hegyoldalakon, dolomitokon és mészkövön képződött rendzintalajok és vörös föld váltakoznak egymással.

A főként riolitból, andezitból és ezek tufáiból létrejött vulkáni takarón barna erdőtalajok alakultak ki. A borvidék talajának döntő része erősen kötött agyag, sok helyen köves, nehezen művelhető nyirok.

Magyarországon szinte mindenféle talajon termesztik, kivéve a zsíros erdőtalajokat. Leginkább az ásványi anyagokban gazdag vulkáni málladékos és agyag talajokon érzi jól magát.

A vörös homokkövön savanyú, vasas barna erdőtalajok alakultak ki, továbbá lösszel borított területek is megtalálhatóak.

Talaj: palés, kötött erdőtalaj, homokkő, lösz.
Szőlőfajták, borok:
Cirfandli - a vidék jellegzetes bora. Virágillatú, fűszeres, magas alkoholtartalmú, kedvező évjáratokban ki nem erjedt cukrot tartalmaz.

Megtalálható a pannonagyagon, márgán, löszön, andeziten, riolittufán kialakult csernozjom barna erdőtalaj, fekete nyiroktalaj, agyagbemosódásos barna erdőtalaj, barnaföld, de még humuszos pleisztocén és holocén homok is előfordul.

Löszön kialakult barna erdőtalaj az uralkodó, de előfordulnak mészkövön, dolomiton kialakult rendzina talajok, továbbá homokkövön, márgán és homokon képződött erdőtalajok is.
Történelem: ...

Dolomit, pannonagyag, homokkő, mészkő, bazalttufa alapon barna erdőtalajok, csernozjom, köves kopárok ágyaznak meg a szőlőknek. A keleti rész inkább vulkanikus jellegű, a nyugati területekre pedig az erdőtalajok jellemzőbbek.

Talaj: változatos: lösz, erdőtalaj, homok.
Szőlőfajták, borok: Ezerjó - neutrális illat, erős savasságát kompenzáló nagy test jellemzi, férfias, kemény, elegáns, jó évjáratban ki nem erjedt cukrot is tartalmazó, de száraz jellegű.

A szőlőt bazalton és bazalttufa alapú talajon termesztik, amely néhol lösszel keveredett, vagy rajta barna erdőtalaj alakult ki. A kedvező klíma lehetővé teszi a késői szüretet, így van idejük beérni a cukroknak és savaknak.

A hegységet több méter vastagságban lösz és meszes agyag borítja. A gerincen köves váztalajok és rendzinák, a déli lejtőkön csernozjom barna erdőtalajok és Ramann-féle barna erdőtalajok jellemzők. A domboldalon gyakori és jelentős az erózió.

pannonagyagon, homokkő málladékon, löszön és pleisztocén homoktakarón,
cerithiumos mészkőn, triászmészkövön, márgán, agyagon, bazalttufa törmeléken
kialakult redzina, agyagbemosódásos barna erdőtalajok, barnaföldek, csernozjom ...

A borvidék talajtérképén alapvetően a lösz alapú váz- és nyiroktalajok váltakoznak, ám néhol tipikus barna erdőtalajok is fellelhetők.

Legjellemzőbbek a riolittufán kialakult, mészben szegény, agyagbemosódásos barna erdőtalajok.

A talajviszonyok szintén kedveznek a szőlőnek: az erdőtalajok és a lösz, illetve a rajta képződött mezőségi talajtípus váltakozik a borvidéken.

A szőlőtermesztés főleg löszön és pannon üledéken kialakult, magas mésztartalmú barna erdőtalajokon, barnaföldeken zajlik.

Talaj: a keleti részre jellemző a bazalt, és a vulkáni tufa, míg ez a nyugati részről teljesen hiányzik, itt inkább dolomit és márga a jellemző. A szőlőshegyeket barna erdőtalaj borítja.

A talaj változatos: lösz, erdőtalaj, homok. A borvidék jellemző bora az ezerjó (neutrális illat, erős sav, nagy test, férfias, kemény, elegáns,), a tramini (intenzív illat és íz, esetenként lágy) és a királyleányka (illatos, könnyed).

TALAJ: A hegy- és domboldalakon, főleg miocén korú riolittufán, ezenkívül agyagpalán, nyirokon kialakult fekete színű, mészben szegény nyiroktalaj, barnaföldek, agyagbemosódásos barna erdőtalajok stb.

Lábánál bazalttörmelékes löszön kialakult barna erdőtalaj, magasabban fekete nyiroktalaj. Éghajlata dunántúlias, kiegyenlített, de nagyon szeles, így mérsékelten meleg és napfényben gazdag. Jellemző a bakművelés.

A Mátra hegységet hajdan vulkáni erők emelték ki a tengerből, s kőzete és a rárakódott üledéktalajok igen jók szőlőtermesztésre. Köves váztalajok, humuszos homoktalajok, találhatók itt, legjellemzőbbek azonban a mészben szegény barna erdőtalajok.

az éghajlati viszonyok a sztyeppeitől a szub-mediterránon keresztül a szub-alpiig. Szintén változatosak a adottságok, a Fertő-tó környéki nehéz, ásványos, erősen köves domboldalak mellett találunk itt meszes, csillámpalás, agyagos és barna erdőtalajt ...

Talaj általában meszes alapkőzeten lösz alapú csernozjom, ill. erdőmaradványos csernozjom (barna erdőtalaj). Az ökológiai adottságok lehetővé teszik a korai szürettel kiváló pezsgőalapborok, késői szürettel pedig a minőségi boralapanyag készítését.

Lásd még: Borvidék, Szőlő, Talaj, Chardonnay, Rizling