Éghajlat
Az éghajlatot, azon belül az időjárást és azok elemeit tekintve a szőlőnek ideális az, amikor az évi középhőmérséklet 9 és 21 Celsius fok között van.
éghajlat
(gör. klima) alatt értjük valamely hely időjárásának rendes lefolyását. S mivel az időjárás a légkör állapotának egyes tulajdonságaiban nyilvánul, szükséges mindama tényezőket figyelembe venni, melyek összeségükben az időjárást alkotják.
éghajlat
Az adott földrajzi helyre jellemző időjárási körülmények összessége.
Nyelvújítási alkotás a görög eredetű klíma magyarítására, amely hajlás jelentésű. ég1, égöv.
Éghajlata a többi észak-magyarországi borvidékénél kissé melegebb, viszont hasonlóan száraz jellegü.
A borvidék talajképző közetei és talajai változatosak. Területi elhelyezkedésük mozaikos. ...
Éghajlata:
Kontinentális jellegű, makro- és mikroklímája az optimális fekvésben - amely déli, délnyugati -, kedvező tenyészfeltételeket biztosít a szőlőnek.
Éghajlati, és talajviszonyoknak
A történelmi borkultúra kialakulásában meghatározó szerepe volt a városra és környékére jellemző éghajlati, és talajviszonyoknak.
Éghajlata általában a Dunántúl északi részeire jellemző és hazai viszonyainkat tekintve közepes értékű a szőlőtermesztésre. A hegyek, dombok déli, délnyugati oldalain a kedvező mezo- és mikroklíma viszonylag jó termőhelyi viszonyokat alakít ki.
Éghajlatáta Balaton víztükre kedvezően befolyásolja. Különösen a déli, délnyugati lejtők napfényes, védett területein alakul ki kedvező mikroklíma a szőlő számára.
Éghajlata dunántúlias, kiegyenlített. Viszonylag korán tavaszodik, a nyár mérsékelten meleg, az ősz szintén kellemesen meleg és hosszú. Az évi 650-700 mm csapadék kedvezően oszlik el.
Éghajlata, klímaviszonyai a Kunsági borvidékhez hasonlóak. Szélsőségesen meleg a nyár, nagy hőösszeggel és napbesugárzással, a tél kemény.
Éghajlatát tekintve az átlagos magyarországi hőmérséklettől hűvösebb, az éves csapadékmenniység viszonylag több mint az ország többi területein.
Éghajlata hasonlit a Szekszárdihoz. Fagyok ritkán sújtják. Talaj homoktalaj, barna erdőtalaj, barnaföld. Fajták, Chardonnay, Olaszrizling, Pinot blanc, Rajnai rizling, Zenit.
Éghajlatunkban döntő szerepet játszik a légköri akciócentrumokhoz képest elfoglalt földrajzi helyzetünk.
Az éghajlat és a szőlő fajtájának függvényében 130-200 nap telik el a rügyfakadástól a szüretig. A szőlőnövényt gyökérrendszer és szárrendszer alkotja, gyökere járulékos gyökér, azaz a szárrendszer valamely más részéből képződött.
A mi éghajlati viszonyaink között az öntözés a biztonságos, jó termés elengedhetetlen feltétele. Azt lehet mondani, hogy szinte a legfontosabb munkánk a kertben is az öntözés...
folytatás
Szakmai kérdések?
A mi éghajlatunk alatt a hal megfelelője a friss, esetleg füstölt disznóhús. A friss disznóhúst általában disznótoron tudom elképzelni.
A táj éghajlatában három fő áramlat - a kontinentális, a mediterrán és az óceáni hatás - keveredik, a szőlőborította déli lejtőkön azonban elsősorban a mediterrán hatás érvényesül.
Villánykövesdi részlet a pincesorral ...
Klíma: Éghajlata dunántúlias, a tavaszi és az őszi fagyok ritkán tesznek kárt az
ültetvényekben, nyarai melegek, helyenként száraz években az aszály károsít.
Talaj: Nagyobb részt lösz, kisebb részben pannonhomokkal kevert lösz.
Klíma: Éghajlati viszonyai a Badacsonyi borvidékéhez hasonlítanak. Gyakran emlegetik a környéken, hogy a Balaton víztükréről visszaverődő fény segíti emelni a szőlő minőségét.
Hazánk éghajlata alatt a szőlők általában október folyamán érnek meg. A szüret egyidejű kezdésének oka elsősorban az adók (dézsma, hegyvám, kilenced) könnyebb behajtása volt.
A vidék éghajlata alapvetően mediterrán: a nyár száraz; az ősz-tél viszonylag esős. A hegyekben telente hó is előfordul; a hőmérséklet nem ritkán -15°C alá süllyed.
A helyi éghajlati és domborzati viszonyok az elegáns, félédes leánykát az ezerjó mellett a második legjelentősebb fajtává emelték.
Bora fajtajelleges illatú és zamatú, alkoholban gazdag, tüzes, lágy savakkal bír.
Hűvösebb éghajlatokon előfordulhat , hogy a szőlőben lévő cukor mennyisége nem elegendő a kellő alkoholtartalom eléréséhez, ezért ilyenkor a mustot cukorral szokták dúsítani.
KLÍMA: Éghajlatára jellemző, hogy viszonylag későn tavaszodik, száraz jellegű.
...
De a sajátos éghajlati adottságok, a terroir, az évszázadok tapasztalatával kiegészülő modern technológia jól beazonosítható borkülönlegességeket eredményez.
Tokaj-hegyalja éghajlata kontinentális, melyre a kevés csapadék, a forró, száraz nyarak és hideg telek jellemezőek.
Az ősz gyakran hosszú és meglehetősen csapadékszegény.
Ugye az egész az éghajlattal kezdődik. Ha ránézünk a térképre, azonnal szembeötlik, hogy Montalcino, Montepulciano annyira közel van, hogy a toszkán éghajlattól nem is különbözhet nagyon.
A termőtáj és az éghajlat mellett még kedvező hatással van a szőlőnövényre a tengerszint feletti magasság is.
Így tehát fontos, minőséget meghatározó tényezők a termőtalaj, az éghajlat és a domborzati viszonyok.
A borvidék éghajlata hűvösebb, szárazabb. Leghíresebb borának a bikavér legendája középkori eredetű.
Egri Borút Egyesület
3300 Eger Kőlyuktető
Tel.: 06-30-945-9003
Mátraaljai Borvidék
Területe: 32.382 ha ...
A borvidék éghajlata az országos átlagnál hűvösebb és szárazabb, a kontinentális klímára jellemző változékonyság azonban mérsékeltebb, köszönhetően a Bükk hegyvonulatainak, melyek a területet megvédik az északi, hideg légáramlatoktól.
Nyilván attól, hogy vagy az 'idők kezdete óta' vagy hosszú időn át olyan termőhelyre, éghajlati adottságokra találtak nálunk, amivel egészen egyedülálló, különleges értékké vált a belőlük szűrt bor.
Éghajlata a körzetek szétszórtsága miatt nem egységes, a borvidék változatos függőleges és vízszintes tagoltsága következtében mezo- és mikroklímában meglehetősen gazdag.
Kulka: A Csaba gyöngye magyar nemesítésű csemegeszőlő fajta, amely a legkorábban érik Magyarországon, sőt a Európa hazánkéhoz hasonló éghajlatú részén. A Varga Pincészet már több éve készít belőle bort.
Ezek mindegyike jól alkalmazkodott akissé hűvösebb kőszegi éghajlathoz. A város a gazdáknak pedig megengedte, hogy bizonyos időszakokban saját bort mérhessenek ki. A híres, kőszegi vendéglők mellett így már a 17.
E bor titkát nem külön az éghajlati, fekvési vagy talajadottságokban kell keresnünk, hanem ezek együttes hatásában. A hosszú, párás, napos ősz kedvez az érett szőlőszemek töppedésének, aszúsodásának.
Éghajlata kiegyenlített, kontinentális. Viszonylag korán tavaszodik, a nyár általában nem igazán forró, az ősz kellemesen meleg és hosszú.
Természetesen ehhez különleges éghajlati adottságok szükségesek. A napsütés hatására betöppedt, magas cukortartalmú, rendkívül értékes aszúszem képződik, melyet szüretkor aprólékos gonddal válogatnak ki szorgos női kezek.
Rövid tenyészideje alkalmassá teszi arra, hogy zordabb éghajlatú vidékeken is termesszék, például La Riojában, amelynek éghajlatára hatással van az Atlanti-óceán.
Mérsékelten meleg és nedves éghajlatú, jelentősebb mikroklímabeli eltérést a hegységi és síksági területek között találhatunk, elsősorban a kitettségéből adódóan.
Mérsékelten meleg és száraz itt az éghajlat, az enyhe tél után hamar megérkezik a tavasz, majd a nem túl forró, de hosszú nyár. Fagykárral nemigen kell számolni. Sokat süt a nap, a csapadék mennyisége azonban nem mindig kielégítő.
Az érett gyümölcsillatba a hűvös éghajlat bizonyítékaként ánizs keveredik, de finoman érezhetőek a hordós érlelés nyomai is.
Éghajlatára jellemző, hogy viszonylag későn tavaszodik, száraz klímájú.
A Szekszárdi borvidék területe 2304 ha, éghajlata kiegyenlített, tavaszi és az őszi fagyok ritkák, a nyár meleg, olykor száraz és aszályos. Talaj legnagyobbrészt lösz, kisebb részben homokkal kevert lösz.
Görögország éghajlata ideális szőlőművelésre, főleg a tengerhez közelebb eső részeken. A számtalan mikroklíma, a mészköves-sziklás talaj helyi variációi, valamint a különféle szőlőfajták révén a borok karaktere igen változatos.
Az éghajlat hűvösebb és szárazabb az országos átlagnál, de változékonysága a Bükk hegyvonulatainak köszönhetően mérsékeltebb, ezek ugyanis megvédik az északi, hideg légáramlatoktól.
Az éghajlat meghatározás nem a régió, de a konkrét pincészet. Vajon rejtett szemben egy dombon? Ne hőmérséklet ingadozik, éjszaka drámai? A kérdések szinte végtelen.
(2) Borvidék az a termőhely, amely több település közigazgatási területére kiterjedően hasonló éghajlati, domborzati, talajtani adottságokkal, jellemző fajtaösszetételű, művelésű ültetvényekkel, szőlő- és bortermelési hagyományokkal rendelkezik, ...
Külön vizsgálják a száraz és az édes borok savtartalmát, melyre nagy befolyással van a termőterület éghajlata. A hűvösebb klíma magasabb savtartalmat eredményez, ami üdeséget, frissességet kölcsönöz az italnak.
A Duna és Dráva találkozásánál elterülő vidék éghajlata és talaja a szőlőtermesztéshez különösen kedvező. A Mecseki borvidék legkifejezőbb borszőlője a piros bogyójú Cirfandli.
Viszonylag hűvös éghajlaton érzi jól magát. Nevét a dél-tiroli Tramin községről kaphatta, de a szőlőfajta akár francia eredetű is lehet, vagy egyes vélemények szerint észak-görögországi.
Éghajlata enyhe, kiegyenlített, magas páratartalommal. A Balaton közelsége miatt a déli lejtők a vízfelületről visszaverődő napfényt is élvezhetik, így nagyon kedvező mikroklíma alakult ki, mely természetes csemegebor készítésére ad lehetőséget.
A szőlő minőségét számtalan tényező együttes hatása alakítja ki, így a termőhely éghajlati, talaj és domborzati viszonyai, az időjárás, a fajta sajátosságai, a művelésmód, a termesztéstechnika, a szüret időpontja, a szedés és a szállítás módja.
Az éghajlat hűvös, de intenzív a napsütés a Fertő tó miatt. Talaja meszes altalaj - magas a borok savtartalma. A kistermelők dominálnak, kevés a nagygazda. Működő borút programok jellemzik.
A szőlő cukortartalma viszonylag nagy, így melegebb éghajlatú vidéken viszonylag könnyű belőle édes bort készíteni. Népszerűségének fő oka, hogy a szőlő ízét jól visszaadja. Emellett bora lehet igen kiváló, száraz is (pikáns muskotályos zamattal).
A borvidék eredete a keltákig (i.e. 300 évvel) vezethető vissza, a kedvező éghajlati és természeti adottságokat már ekkor felismerték. A szőlőművelés meghonosítását azok a szőlő magvak igazolják, melyekre a sírok régészeti feltárása során bukkantak.
OLASZRIZLING
Az alapvetően a fehérboroknak kedvező éghajlat miatt jó Olaszrizlingek találhatók a vidéken. A lágy savú, de zamatban gazdag borok szépen megmutatják a fajta jellegzetességeit.
Eredetének megfelelően az északibb hűvösebb éghajlaton legjobb a minősége. Ennek ellenére szinte bárhol jól termeszthető,k és az igen különböző borászati eljárások között is kitűnő bor, illetve pezsgő-alapbor készíthető belőle.
A borvidék alatt olyan körülhatárolt termőhelyet kell érteni, mely földrajzilag nagyobb egységet képez, akár több települést is magába foglalhat, de hasonló éghajlati, talaj-összetételbeli adottságokkal rendelkezik.
Jó savgyűjtő, a melegebb éghajlat ellenére is, ezért előszeretettel házasítják, ezen oldalát, illetve intenzív színét kiaknázandó. Tannintartalma alacsonyabb, amin gyakran hordó segítségével próbálnak változtatni. Pedig nem biztos, hogy kellene! ...
 Lásd még: Szőlő, Borvidék, Talaj, Chardonnay, Rizling
  
|
RSS
