Dolomit

dolomit
(ásv.), (barnapát, gyöngypát). Mészmagneziakarbonát és pedig ebben az arányban CaCO3 + Mg CO3. (CaCO3 = 54,3 MgCO3 = 45,6). Kristályai a hatszöges rendszerbe tartoznak, uralkodóan a romboeder alakban; néha e kristályok nyereg- v.

dolomit
Kalcium- és magnéziumkarbonátból álló, mállékony kőzet.
Földtani szakszó a kőzet első leírójának, D. G. de Dolomieu francia mineralógusnak a nevéből, az ásványoknál használatos -it képzővel (mint hematit, pirit).

A "dolomit" jelentése: Fehéres színű ásvány (kalcium-magnéziumkarbonát).

Dolomitesedés / Kapcsolódó témakör /
a mészkő átváltozása dolomittá. Ez az átváltozás különféle módokon történhetik. Igy p.

dolomit: triász kori fehér kőzet, sekély sülevényes redzina talaj alakul ki rajta.
dugóíz és illat: borhiba, amely a rossz minőségű vagy rosszul tárolt dugótól származik, általában egyedi jelenség.

Triász dolomiton, márgán, júra és kréta korú mészkövön települő, vályogos, barna erdőtalajon, néhol homokos lösztalajokon terem a villányi bor.
Legnagyobb területen termesztett szőlőfajták: ...

Szuvenír a Dolomitokból
Ha már arra jártak Endréék, hoztak kóstolót is: egy "rózsamuskotályt", és egy vörös cuvée-t. A rosenmuskateller (moscato rosa) 2007-es félédes-édes, gyenge siller színű, illatos fajta.

Talaja mészkő, dolomit, riolittufa, illetve agyagpala málladékán alakultak ki. Agyagbemosódásos barna erdőtalajok, barnaföldek és Ramann-féle barna erdőtalajok jellemzők. A Debrői körzetben homok -, illetve kovárványos barna erdőtalajok alakultak ki.

Ami a természeti környezetet illeti, a borvidék keletibb fele mállékony, ezért a talajt ásványi anyagokban különösen gazdaggá tevő vulkáni kőzetekre, a nyugatibb fele dolomitra alapozott barna erdőtalajokkal borított.

A talajképző kőzetek egész sora fordul elő a borvidéken: fillitpala, permi homokkő, triászmészkő, dolomit, bazalt, bazalttufa, pannonagyag és homok, márga és lösz.

A Keszthelyi-hegység dolomittömege, a szűkebb értelemben vett Keszthelyi-hegység hazánk egyik legváltozatosabb élővilágú vidéke.

Balatonederics - Lesencei Körzet, amelyet a Keszthelyi hegység keleti felének dolomit alapú kőzetei jellemzik: Balatonederics, Lesenceistvánd, Lesencefalu, Lesencetomaj, Nemesvita. De Sáska és Zalahaláp már vulkáni.
3.

Talaja a Badacsonyi borvidékhez hasonló, de annál még változatosabb: dolomiton fekvő pannonagyagon, homokkőmálladékon, löszön és pleisztocén homoktakarón, cerithiumos mészkőn, triászmészkövön, márgán, pannonhomokon, agyagon, ...

Fő tömegében löszön, mészkőtörmelékkel kevert löszön, dolomiton kialakult agyagbemosódásos barna erdőtalajok, barnaföldek, rendzina, löszfelületek és oligocén homok.
Történelem: ...

Talajai változatosak: mészkőn, dolomiton, homokkőn, márgán, rendzinatalaj, erdőtalaj, baranaföldek, csernozjom barna erdőtalajok alakultak ki.

A vidék kiegyenlített klímáját északról az Alpok és a Dolomitok hegyvonulatai, délről pedig az Adriai-tenger határozzák meg.

előfordul a permi vörös homokkövön, triászmészkövön, dolomiton, pannonhomokon
és kristályos palán, márgán és löszön kialakult redzina és az erdőtalaj is jellemző.
Jellemzője, hogy a föld szokatlanul vörös.

Talaj
Elsősorban lösz és vörösagyag amelyhez egyes helyeken mészkő és dolomit is keveredik.

Talaj: a keleti részre jellemző a bazalt, és a vulkáni tufa, míg ez a nyugati részről teljesen hiányzik, itt inkább dolomit és márga a jellemző. A szőlőshegyeket barna erdőtalaj borítja.

A borvidék adottságai
Kiemelkedő termelési biztonságot ad a gyakori légmozgás, évi átlagos hőmérséklete az országos átlag alatt van, csapadékmennyisége átlagos.
Talaja a dolomit, mészkő, mélységi magmás gránit.

Lásd még: Szőlő, Borvidék, Talaj, Rizling, Tramini