Csutora

csutora
Lapos fakulacs, a pipaszár szopókája.
Balkáni vándorszó, feltehetőleg az olasz ciotola (köcsög) és a román ciutura (kulacs) párhuzamos származékai.

csutora:
Kulacs.
csűrölés (zurbolás):
A borkezelőanyagok elkeverése borban, kivételesen vízben. A folyadékot vékony sugárban az egyik edényből a másikba öntik. vissza a lap tetejére ...

Csutora
Kulacs.
Csücskös
(növ., angularis, angulatus vagy angulosus), a levél széléről mondjuk, midőn a szélén szögletalaku cakkjai vannak. P. az Aspidium angularén.(Pallas).

nagy, lábas kulacs vagyis csutora. Szijja, lánca, kallantyuja is szokott lenni, hogy vállon vihessék v. fölakaszthassák. Rendesen mezei munkások használják s vizet, de bort, pálinkát is tartanak benne.

Csutora nélkül is elkel a jó bor.
Duna pontya, Tisza kecsegéje, Ipoly csukája a legjobb böjt, ha szerémi borban főtt.
Erős az igazság, a szép asszony és a jó bor.
Égett bor után a félénk is vitéz.

csuma = népies elnevezése a szőlőbogyótól megfosztott kocsánynak.
csutora = Kulacs.
csűrölés (zurbolás) = A borkezelőanyagok elkeverése borban, kivételesen vízben. A folyadékot vékony sugárban az egyik edényből a másikba öntik.

Lásd még: Borászat, Szőlő, Tokaj, Hordó, Bikavér