| |
Csillám szűkebb értelemben a muszkovit és biotit ásványokat, a gyakorlatban pedig főképen az elsőt nevezik C.-nak.
Csillám Seyve-Villard 12375 x Csaba gyöngye. Kozma Pál és társai nemesítették, 1966-ban. Bőtermő. Fürtje középnagy, bogyói kicsik, vékony héjúak, lédúsak, nyálkás húsúak. Középérésű, alig rothad. Cukortartalma közepes.
A változatos talaj a pompás borjellegképző képességgel rendelkező csillámpalára és mészkő-hardverekre terül, a Fertő temperálta príma klíma eszményi önológiai fülkéket, mezo- és mikroklímákat hoz létre.
Erdélyi eredetű szőlőfajtából készült csillámlóan világos, aranysárga bor. A fajtára jellemző friss savak jól illenek üde, mezei virág illatához. Ideális "beszélgetőbor", aperitifként is kitűnő, kiváló kísérője halételeknek. ...
A soproni hegységet felépítő, átalakult kristályos gnejsz és csillámpala a földtörténeti ókorban képződött. Az idős kőzeteket miocén kavics, agyag, lajtamészkő, kőszén és pannon korú homokkő fedi, melyeken negyedidőszaki lösz települ.
A homok típusú váztalajok pannon eredetűek, magas csillámtartalommal rendelkeznek, ami kedvező a szőlő számára, mert a mállás során magnéziumot és káliumot ad a gyökereknek.
A csillámpalás alapkőzetböl adódóan ennek is nagyon jellemző árnyalatai vannak, mind illatban, mind pedig ízben.
Complementer varieties: Csillám, Ezerfürtű, Ezerjó, Furmint, Hárslevelű, Izsáki, Királyleányka, Nektár, Rizlingszilváni, Viktória gyöngye, Zöld veltelini, Bíbor kadarka, Duna gyöngye, Kadarka, Kármin, Kékoportó, Medina, Turán.
A borvidék talaja savanyú kénhatású gneisz csillámpala, melyet sok helyen mészkő, homokkő és lösz fed. A táj domborzati viszonyai kedveznek a szőlőművelésnek.
Csillám, Ezerfürtű, Ezerjó, Furmint, Hárslevelű, Izsáki, Királyleányka, Nektár, Rizlingszilváni, Viktória gyöngye, Zöld veltelini, Bíbor kadarka, Duna gyöngye, Kadarka, Kármin, Kékoportó, Medina, Turán. Ültetvényes fajták: Jubileum 75.
Ültetvényes fajták: Bianca, Lakhegyi mézes, Mátrai muskotály, Pintes, Ezerfürtű, Furmint, Hárslevelű, Zeusz, Csillám, Mézes, Zöldszilváni. Jogi nyilatkozat Médiaajánlat ...
A Fertő tó partját övező termőterületek különleges sajátossága, hogy a vízfelület tükörfelületként felerősíti a napfény melegítő, érlelő hatását és a tó párolgásával együtt kedvező klímát biztosít. A talaj szerkezete, a löszben-csillámpalában, ...
Gábor és Gyula szerint sokszínű, gyümölcsös, férfias. Na jó, Gyula becsempészi a zsírkrétát is, mint hasonlatot. Többen azonban még nem kóstoltunk olyat. Erős, zamatos, szép gerince van. Ismét Gyula: "Izgalmas, csillámok, bevillanó gondolatok.
5-8 méterenként változhatnak az éghajlati viszonyok a sztyeppeitől a szub-mediterránon keresztül a szub-alpiig. Szintén változatosak a adottságok, a Fertő-tó környéki nehéz, ásványos, erősen köves domboldalak mellett találunk itt meszes, csillámpalás, ...
Ugyancsak a vidék kiváló adottságai közé tartozik a magasabb mésztartalmú, kristályos gneisz és csillámpala talaj, amelynek kiváló hővisszaverő és -tároló képessége nagyban segíti a szőlők minél tökéletesebb beérését.
A Kertészeti Egyetemen (illetve jogutódain) előállított szőlőfajták: Viktória gyöngye (1995), Duna gyöngye (1995), Csillám (1997), Palatina (1996). Az Egyetem Genetika és Növénynemesítés Tanszékén V. amurensis x V. vinifera keresztezéseket végeztek.
Közöttük vannak hagyományos, de ma is telepíthető fajták (Ezerjó, Kövidinka, Izsáki, stb.) és újabb, fagytűrő (Kunleány, Bianca, Csillám, stb.) valamint minőségi fajták (Rajnai rizling, Cserszegi fűszeres, Chardonnay, stb.).
Egyebek mellett a Magyarországon kikísérletezett csillám, viktória gyöngye, duna gyöngye, kúnleány tartozik ebbe a csoportba, a hazai fajták közül pedig az amurg (alkony), valamint a nauszika és az ozana...
És ezek mellett folyamatosan meg-megmutatja magát - néhol túl erősen is - az ízben a rákosi csillámpala és gneisz. Valahogy mégis így áll össze egésszé ez az anyag, így jó ahogy van, szerethető az egész, akár rajongásig is.
Lásd még: Szőlő, Borvidék, Chardonnay, Kékfrankos, Sauvignon
 
|