Cseber

cseber
Favödör. Más alakjai: csöbör, csübör, csobor.
Déli szláv eredetű: szerb-horvát čabar, horvát čeber. Ma leginkább a cseberből vederbe kifejezésben használatos.

Csöbör (cseber): Egyfülű, vödör alakú edény. Űrmérték is: a pozsonyi csöbör 13,4 liter, az erdélyi és dunántúli csöbör kb. 42 liter.

Cseber
folyadék-, főleg bormérték; kis C. (akó = 50 itce), öreg C. = 100 itce.
Cseh boltozat
Pinceépítéskor használt boltozatépítési technika a cseh süvegboltozat, lásd Boltozat.

Vas, Veszprém, Zala megye, valamint Somogy megye nyugati részén, ahol majd minden szőlőparcellához présházpince is tartozott, a cseberhordók egyenesen oda vitték a teli csebreket, s a szőlőfeldolgozás egész menete a présházban történt.

Ezeket cseberhordók által cipelt cseberbe ürítették. Ez egy alulról felfelé szűkülő, kb. 50 liter űrtartalmú edény volt. Két fülével egy rúd segítségévek két ember vitte a vállán. A benne lévő szőlőt lecsomiszlózták és szüretelő kádba öntötték.

A török adórendszer a fejadótól kezdve a kapu-, ágypénz-, szőlő-, bor-, cseberadón át mindent megadóztatott. A lakóság a nagy adóterhek elől elmenekült, aki maradt, az fizethetett az elmenekültek helyett is.

-ben cseber. Az Alföldön inkább a puttonyok használatosak, bár itt szerepe van a puttonyt háttérbe szorító háti kosárnak is.

Lásd még: Bor, Pince, Szőlő, Vörösbor, Szőlőfajták