bujtás Az az eljárás, amidőn a növényeknek egyes ágait - zöld hajtásokat v. már elfásodott ágakat - a földbe hajtjuk, hogy itt gyökeret verjenek. A meggyökerezés után az anyanövénytől elválasztott bujtvány önálló növénnyé lesz. B.
bujtás: sajátgyökerű szőlőkben használható tőkepótlási, termésnövelő és szaporító eljárás. bukébor: elsődleges a szőlőből származó illatokat és ízeket tartalmazó, üde, friss bor. bágyadt bor: frissességét elvesztő, savszegény, kénessavhiányos bor.
porbujtás = Sekélyen végzett bujtási mód, melynek célja a nagyobb termés kinevelésének elősegítése. poros bor = Áteső fényben a tiszta borban porszerű szemcsék láthatók. pórsáfrány = Sáfrányos szeklice.
Eredetileg minden szőlőt 'sorosan' ültettek, csak később, a folytonos bujtás és döntés által váltak soratlanokká. A 19. század elejétől a kiosztással hites földmérőket bíztak meg.
6. Pótlás: a hiányzó tőkék helyének beültetése, ideértve a döntést és a bujtást is.
A tőkehiány pótlására akkoriban leginkább a döntést alkalmazták. Kevésbé volt elterjedt a bujtás.
Lásd még: Fajta, Szőlő, Borászat, Borvidék, Cukor
 
|