Bogyózás

bogyózás: a szőlő feldolgozása során a bogyó kocsánytól való elválasztását jelenti.
borbetegségek: azok a kedvezőtlen borelváltozások, amelyek mikroorganizmusok közreműködésével jönnek létre (pl. virágosodás, ecetesedés, nyúlósodás stb.).

Bogyózás
A szőlőbogyók eltávolítása a kocsányról (bogyónyélről) (a teljesen éretlen bogyókat kivéve).

Zúzás, bogyózás, sajtolás
A szőlőfeldolgozás a szőlő zúzásával és bogyózásával kezdődik. A szőlődaráló garatba felöntött szőlőt megzúzzuk. A művelet célja a bogyók héjának megrepesztése, a lédús húsának feltárása anélkül, hogy a magvak megsérülnének.

A szőlőt bogyózás-zúzás után azonnal vákuum-préseltük, hogy a mustoxidáció lehetőségét kizárva fajtajelleges, úgynevezett "acélos" rizlingbort készíthessünk acéltartályban.
A bor pohárba töltve zöldes színvilággal mutatkozik be.

A fehérszőlő bogyózása után a cefre egyből a présekbe kerül. Három, egyenként 40 ezer kg szőlő fogadására alkalmas prést használunk, mindhárom alacsony nyomáson dolgozik, így elkerülhető, hogy a szőlőmag a préselés során összeroppanjon.

A szőlő zúzása-bogyózása szinte minden üzemben megvalósított gyakorlat. A fehérborkészítésnél azonban a korszerű üzemek a zúzást elhagyják.

A fehérbor: A fehérborszőlő (pl.: Hárslevelű, Leányka, Chardonnay) szüretelését a zúzás, a bogyózás és a préselés követ. A préselés után kezdik el erjeszteni a mustot, majd erjedés után megtörténik történik az első fejtés.

bogyózás = A szőlő feldolgozása során a bogyó kocsánytól való elválasztását jelenti.
bokály = Egyfülű, karcsú, mázas agyagkorsó.
bólé = Gyümölcsből és borból, esetleg más szeszes italból, pezsgővel vagy szódavízzel készített hideg ital.

A következő állomás a borkészítés felé a bogyózás, majd a zúzás, préselés. A borminőség szempontjából fontos a sorrend, mert a kocsány mechanikai feldolgozása és cefrébe jutása minőségrontó tényező lehet.

Ezt a technológiát alkalmazzák például a Pinot noir esetében is, illetve általában az alacsony tannin tartalmú fajtáknál is annyi különbséggel, hogy a fürtök egy részét bogyózás nélkül hagyják áztatni a szőlőt.

A bogyózás után a cefre speciális ún. vörösborerjesztő tartályokba kerül, ahol a must a bogyókkal együtt erjed. Ez azért fontos, mert a vörös színanyag a szőlő héjában található és ezt az erjedés során keletkező alkohol oldja ki.

A feldolgozás a bogyózás utáni áztatást követően félautomata présen történik.

Egy kis ízelítő a pincészet honlapjáról (ami tartalmilag és formailag is igen igényes) a fehér borok készitéséről: "A fehérszőlőknél a kézi szedést, a bogyózást, zúzás követi, majd a préselés.

festő- és zamatanyagot, csersavat, hamut old ki, így testesebb, zamatosabb, de sötétebb színu és durvább ízű bort kapunk, s ha a kocsányok még zöldek, akkor kellemetlen kocsányíz is származhatik. Ezért szokás a kocsányok elkülönítése, a lebogyózás.

A vörösbor készítésekor a kékszőlőből bogyózással eltávolítják a kocsányt, hogy ezzel is csökkentsék a bor csersavtartalmát. Alapvetően befolyásolja a bor ízét.
Glicerin: A cukor erjedése során keletkező szerves vegyület.

Lásd még: Bogyó, Szőlő, Bor, Erjedés, Erjed