Bazalttufa

bazalttufa = a vulkáni hamu lerakódásából származó laza szerkezetű kőzet, igen kedvező a szőlőtermesztés számára.

A talajképző kőzetek egész sora fordul elő a borvidéken: fillitpala, permi homokkő, triászmészkő, dolomit, bazalt, bazalttufa, pannonagyag és homok, márga és lösz.

Lösz, pannonhomok, amelyek keverednek a bazalt és bazalttufa törmelékkel, s megtaláljuk a borvidéken a vasas agyag- és a fekete nyiroktalajt is.
Történelem:
Már a bronzkori ember is letelepedett a Séd forrás mellett.

A szőlőt bazalton és bazalttufa alapú talajon termesztik, amely néhol lösszel keveredett, vagy rajta barna erdőtalaj alakult ki. A kedvező klíma lehetővé teszi a késői szüretet, így van idejük beérni a cukroknak és savaknak.

A talaj igen változatos összetételű, pala, vörös homokkő, bazalt és bazalttufa, pannon agyag, márga és lösz alkotja.

A talajok kialakulásában fontos szerepet játszik a bazalt és a bazalttufa. Ezek málladékain, a rátelepült lösszel együtt, főleg barna erdőtalajokon, Rahmann-féle barnaföldeken folyik a szőlőtermesztés.

Talaja többnyire vulkanikus eredetű, mely bazalt és bazalttufa törmelékek keverékéből épül fel. Néhány helyen azonban barna erdőtalaj borítja a felszínt.
A borvidék éghajlata ...

Dolomit, pannonagyag, homokkő, mészkő, bazalttufa alapon barna erdőtalajok, csernozjom, köves kopárok ágyaznak meg a szőlőknek. A keleti rész inkább vulkanikus jellegű, a nyugati területekre pedig az erdőtalajok jellemzőbbek.

pannonagyagon, homokkő málladékon, löszön és pleisztocén homoktakarón,
cerithiumos mészkőn, triászmészkövön, márgán, agyagon, bazalttufa törmeléken
kialakult redzina, agyagbemosódásos barna erdőtalajok, barnaföldek, csernozjom ...

A Badacsonyi borvidékhez hasonló, de annál még változatosabb: dolomiton fekvő pannonagyagon, homokkőmálladékon, löszön és pleisztocén homoktakarón, cerithiumos mészkőn, triászmészkövön, márgán, pannonhomokon, agyagon, bazalttufa-keveréken kialakult ...

köszönhetően a szőlő magas cukortartalmat ér el, így gazdag, magas cukortartalmú és jó ízanyagú borok keletkeznek. A borok struktúrájának kialakításában fontos szerepet játszik a borvidék alapkőzetét adó vulkáni eredetű bazalt, bazalttufa, ...

Kiváltképp a déli, délnyugati napsütötte lejtőkön érzi jól magát a szőlő. A talaj változatos, vulkanikus jellegű. Megtalálható a pannonagyag, pannonhomok, lösz, illetve a bazalt és a bazalttufa is.

A borvidék a talaj összetétele szempontjából igen változatos, található itt pala, permi vörös homokkő, bazalt és bazalttufa, pannonagyag, márga és lösz is.

Lásd még: Szőlő, Borvidék, Bazalt, Talaj, Rizling