aszúbor: az aszúsodott szőlőbogyók feltárásával, új- vagy óbor hozzáadásával készült borkülönlegesség (a Tokaji borvidéken készített aszúbor 3, 4, 5, vagy 6 puttonyos lehet, a hagyomány szerint egy 136 l-es gönci hordó borhoz ahány puttony, ...
aszúbor
Aszúszőlő felhasználásával készített zamatos bor.
aszúeszencia
A kiválogatott aszúszemekből, önsúlyától kicsorduló színlé. Egy puttonyból (28-30 l) 1-1,5 l eszencia csordul ki.
aszúbor
DEF:
Azon borokra használt minôségi megnevezés, melyek - a bogyóválogatású szüret és az aszúszüret borához hasonlóan - a kiválogatott túlérett szôlôbogyókból készültek (pl. Tokaji Aszú).
Aszúbor
Az aszúborkészítés elterjedése Magyarország más borvidékein ...
Aszúbor az a különleges minőségű bor, amelyet a tőkén töppedt és nemesen rothadt, a szüretkor külön szedett szőlőből állítottak elő, és amelynek mustja legalább 25,0 tömegszázalék cukrot tartalmazott.
Posted in Szőlő- és borfajták ...
aszúbor: részben aszúszőlőből készült bor
barrique (vagy barrikolt bor): kiégetett tölgyfahordóban érlelt bor.
cuvée (vagy vegyes bor): többfajta szőlőből készült bor.
fajbor: egyféle szőlőből, hagyományos eljárással készült bor.
Aszúbort elsősorban nagyobb mezővárosi és földesúri gazdaságokban készítettek.
Az aszúborok tradicionálisabb, könnyebben befogadható képviselője. Nem annyira túláradóan gyümölcsös és összetett, de megbízhatóan megjeleníti az elvárt aszús jegyeket. Illata mazsolás, diós, nagyon szép, érett.
Az aszúborok színe életkoruktól készítési és érlelési módjuktól és a Borász személyiségétol függően ámbra és az arany színgazdagságát tükrözhetik. Fenséges íz és aromavilág jellemzi.
Az aszúborok hamar a királyi udvarok nagy hírű és kedvelt desszertitalaivá váltak. A kora újkor ugyanis szegény volt édes ízekben, hiszen édesítésre csak mézet, drága nádcukrot, fojtott mustot és persze gyümölcsöket használhattak.
Az aszúbor aranyló színének okán körülbelül három évszázadon át egész Európában élt a hiedelem, hogy a hegyaljai földön, a szőlőtőkéken, a szőlőszemekben arany érlelődik.
Az aszúbor első seprője borral felöntve a "máslást" adja. Jó években még ez is édes marad.
Az aszúbor készítésére irányuló törekvés hazánkban és Európa-szerte is a 16. századtól kísérhető nyomon. A megtöppedt és nemes rothadást kapott szőlőszemek aszúszőlő elnevezését 1560 táján jegyezték fel először magyarul.
Tokaji aszúbor
Tokaji borkülönlegesség, amely úgy készül, hogy a feltárt aszúbogyóból aszútésztát készítenek, amelyből 3, 4, 5 vagy 6 puttonnyal adagolva 136 l (gönci hordó) borhoz, 1-2 napig áztatják amit a sajtolás követ.
A tokaji aszúborok évszázados receptúra alapján készülő természetes desszertborok, semmihez sem hasonlítható aromájukat, illatukat, tölgyfahordós érlelés során nyerik el. Méltán viselik a 'királyok bora, a borok királya' címet.
1571: az aszúborok első ismert említése
1630: Sepsi Laczkó Máté leírja a ma is élő aszúkészítési eljárást,
1655: rendelet szabályozza az aszú szemenkénti kiszedését,
1737: királyi dekrétum határolja le a Tokaj-hegyaljai termőterületet; ...
Mint minden aszúbor, ez a bor is három szőlőfajtából készül: furmint, hárslevelű és sárgamuskotály.
Az aszúbor készítésének leírása előtt magának az aszúszemnek a kialakulásával kell megismerkednünk.
Tokaji borvidéken aszúbor készítésére alkalmas.
Hátrányai:
késői érés,
botritiszre érzékeny,
fagyra, szárazságra érzékeny.
már sokkal hamarabb készítettek aszúbort a környéken. Ezt támasztja alá, hogy már
1590-es években használták az "aszú szőlő" kifejezést és készítettek egy bizonyos
főbort, amit talán az aszúborral is lehet azonosítani.
Mivel a fajta cukorgyűjtő képessége igen nagy, a magas puttony-számú aszúborokban vagy késői szüretelésű furmintokban jelentős mennyiségű maradékcukrot találhatunk, kellően kiegyenlítve a szintén magas savtartalommal.
Az egy gönci hordónyi ordinárium borhoz adott aszútészta puttonyszáma határozta meg a készülő aszúbor puttonyszámát. A 12 - 48 órás áztatás után az aszútörkölyto~l elválasztották a levet, majd kierjesztették.
A hónapokig tartó erjedés után az aszúborokat még legalább két évig érlelik a fahordókban, majd még háromig palackban, de egyes vélemények szerint az aszúk 10-25 éves korukra érik el csúcsformájukat.
Bár korábbi leírásokban is szerepelnek utalások az aszúborra, a tokaji aszú keletkezésének időpontját e dátumhoz kötik. Tokaj-Hegyalja történelme mindig szorosan összefonódott a borral.
Az aszúbor létrejötte egy véletlennek köszönhető: az egyébként is világhírű borokat szállító tokaji borvidéken 1631-ben novemberre halasztották a szüretet a fenyegető hadihelyzet miatt. A tőkén hagyott szőlő túlérett, nemesrothadásba kezdett.
A tokaji legendárium szerint az első aszúbort Szepsi Lackó Máté református lelkész készítette az 1630-as években Lórántffy Zsuzsannának, I Rákóczi György erdélyi fejedelem feleségének. Az aszúkészítés XVIII. század végén és a XIX.
A birtok jelentőségét növeli, hogy az első aszúbor említése 1571-ben a Hétszőlő dűlővel kapcsolatban történt.
A Tokaji Aszú jelzője lehet, azaz az aszúbor minőségét a puttonyszám határozza meg. Minél magasabb a puttonyszám, ami 3, 4, 5, vagy 6 lehet, jellemzően annál magasabb minőséggel és nagyobb édességgel rendelkezik.
A régi feljegyzések szerint az aszúbor készítését Sepsi László Máté, Lórántffy Zsuzsanna udvari papja, majd később bényei (Erdőbénye) prédikátor találta föl, ...
Ez az esemény újabb kutatások szerint 10-20 évvel korábban történt, de fontosabb, hogy valószínűleg sokkal hamarabb készítettek már aszúbort Hegyalján.
Valószínűleg sokkal hamarabb készítettek már aszúbort Hegyalján. Ezt támasztja alá, hogy már az 1590-es években használták az "aszú szőlő" kifejezést (Szikszai Fabricius Balázs latin-magyar szótárában), és készítettek egy bizonyos "főbort", ...
Magának a szamorodni szónak a lengyel jelentése (ahogy termett) viszont éppen az aszúborokétól eltérő feldolgozási módra utal.
A kiemelkedően jó 1999-es évjárat kiváló aszúborok készítését tette lehetővé.
Érett szalmasárga szín, tiszta határozott illat pörkölési aromákkal.
Hagyományos gönci hordós érleléssel készült, három év után 2003 őszén került palackozásra.
A máslás általában száraz bor, ami úgy készül, hogy az aszúborok sepr?jére ismét mustot öntenek, és kierjesztik azt. Itt ismét egy vörösboros párhuzamot lehet vonni: a máslás vörös megfelel?jét Valpolicellában készítik, ahol a töppesztett sz?l?b?
Nem véletlen, hogy ez utóbbi helyeken testes, tüzes, zamatos borok mellett aszúborkészítéssel is próbálkoztak már három évszázada.
A késői szüretelésű édes borok botriszes jellege élénk gyümölcsösségben mutatkozik meg, az érlelt aszúboroknál ehhez a mikro-oxidációnak köszönhetően igazi mély ízjegyek és érzetek is társulnak.
A puttonyok száma alapján 3, 4, 5 és 6 puttonyos aszúborokról beszélhetünk, amely szám jellemzően általában mind magasabb minőséggel és nagyobb édességgel párosul.
további termékek »
KAPCSOLÓDÓ TERMÉKEK ...
aszú
Száraz, hervadt, aszalódott, -főnévként- aszúbor: Tokaji ötputtonyos aszú.
Az aszik ige folyamatos melléknévi igenevének (lásdaszó) alakváltozata. Mai nyelvünkben csak a főnévi jelentése eleven.
Eleink hajdanában a mustot, az új bort (rámpást) kedvelték, s az ó bort a cselédséggel itatták meg; ekkor érdemelte ki a folyton édesen maradó tokaji aszúbor "a borok királya" elnevezést, melyet ma is megtart, noha a mai ízlés a kevésbbé testes, ...
A hajdani egyházi birtokokon aszúborokat
is készítette, mivel a napsütéses hegyoldalon gyakran
aszúsodik, betöppednek a szőlőszemek.
A borvidék egyik vezető bora a Furmint, amit IV. Béla általi
telepeseknek köszönhetünk.
A sokáig az aszúborok tárolására használt és érlelésére használt ántalag, általag, átalag vagy antalfa 90 iccés, azaz 75,6 literes volt, míg a gönci hordó mérete ennek a dupláját adta, vagyis mintegy 180 iccét (151 litert).
Megszületése azon a felismerésen alapult, hogy az aszúszemekben rengeteg értékes anyag és édesség marad azt követően is, hogy az első áztatás után kisajtolták és leöntötték róla az aszúbornak szánt mustot.
A Tokaj-hegyaljai borvidéket világhírűvé az aszúbor tette. Pedig a környéken nemcsak az aszú terem meg, hanem létezik egy méltó társ is, a szamorodni. Kedves, dallamos nevét a lengyelektől kapa. Annyit jelent: magától lett.
A tokaji borvidék és a szőlőfajták univerzitását mutatja, hogy a borvidék három fő fajtája, a furmint, a muskotály és a hárslevelű, melyek az aszúborokban már bizonyították nagyszerűségüket, szárazként pedig igazán önmagukat tudják megmutatni.
A puttony alján 1-1,5 liter úgynevezett tokaji esszencia keletkezik, amit az a aszúborok dúsítására használnak fel. A szőlőt zúzzák, s ezt adják a musthoz. A tokaji borokat ún. Gönci hordókban készítik.
Az egyedi mikroklímát a XVIII-XIX. századi uradalmak ki is használták és a Fertő partján, Ruszton aszúbort is készítettek.
egyszerű fajbor: egyféle szőlőből, hagyományos eljárással készült bor.
cuvée: többfajta szőlőből készült bor.
barrique (vagy barikkolt bor): kiégetett tölgyfahordóban érlelt bor.
aszúbor: részben aszúszőlőből készült bor ...
Tokaji hordótípus. Nevét Gönc községről kapta. A Tokaj-hegyaljai borvidékhez kapcsolódik. Jelenleg a XIX. században kialakult 160 icce=136 liter űrtartalmú tölgyfahordó, az aszúbor készítéséhez űrmértékkel szolgál.
Gyantás bor ...
Gönci hordó
A Tokaj-Hegyaljai borvidékhez kapcsolódik, Gönc községre utal. Jelenleg a XIX. században kialakult 160 icce=136 liter űrtartalmú tölgyfahordó, az aszúbor készítéséhez űrmértékkel szolgál.
(2) A tokaji máslás, tokaji fordítás, tokaji aszú, tokaji aszúeszencia és tokaji eszencia (nektár) előállítója a felhasznált aszúsodott szőlőbogyó, a készített aszúbor, ...
Desszertboroknál a borászon áll vagy bukik minden: ő (vagy a fagy) dönti el, hogy a már túlérett, töppedt szőlőszemeket mikor szüreteli. A vízben szegény szemekből cukorban gazdag lé préselhető, ebből készülnek a különleges jégborok, aszúborok és ...
osztályba sorolták ( országosan nyolcba, de az utolsó két osztálynak megfelelő szőlők eghyáltalán nem voltak a város határában). Az osztályba sorolási alapelvek hasonlóak voltak, mint 1760-ban, annyi különbséggel, hogy az első osztályba az aszúbor ...
A tokaji aszúról szóló legenda szerint 1630 húsvétján Szepsi Laczkó Máté ajánlotta fel az Oremus dűlő szőlőjéből készített bort Lorántffy Zsuzsannának. Bár korábbi leírásokban is szerepelnek utalások az aszúborra, ...
Ezen a különleges vulkanikus tájon termett az a furmint, és értek be azok az aszúszemek, melyekből megszületett ez az elegáns, gyümölcsös, testes, az erdőbényei dűlőkre jellemző, gazdag ízeket mutató 5 puttonyos aszúbor.
vendégeinek szálláshelye.) A Gyimóthy-pince a jellegzetes villányi vörösborok mellett fehérborokat - köztük rizling aszút! -, sőt saját villányi terméséből a magyar bortermelés történetében leginkább Arad-Hegyaljáról, Ménesről ismert vörös aszúbort ...
Száraz és meleg őszön a kadarka bogyói aszúsodhatnak az aszúbogyókból pedig különleges aszúbor készíthető. Kevésbé jó évjáratban akár rozé, akár siller borként is különösen finom és sajátosan hungaricum.
Bora jó években igen fűszeres zamatú. Kötöttebb talajon testes, jó minőségű a Kadarka, lazább talajon üde vörösbort, sillert készítenek belőle. Kimagasló évjáratokban töppedt bogyóiból aszúbort is készíthetnek.
Csávossy György (aki, másfél évtizede dolgozik az erdélyi borászat monográfiáján), mondta el Zoványon, hogy az 1874-ben tartott világkiállításon Párizsban az Erdélyből küldött 15 bormintából 11 szilágysági volt, s mellettük négy aszúbor képviselte a ...
 Lásd még: Tokaj, Tokaji, Szőlő, Szüret, Bor
|
