Akó
Régen, a bornál és mustnál volt használt űrmérték.
Magyar akó: 53, 72 liter
Bécsi akó: 56, 589 liter ...
Akó
Régi űrmérték, kb. 50 liter. Egy akó bor.
Szláv, valószínűleg szlovák eredetű: okov (vasalt edény, akó). Régies szó.
Akó
Régi űrmérték. A magyar akó 53.72 liter, a bécsi akó (Fuder, Eimer) 56,589 liter.
[vissza] ...
akó
Régi űrmérték. A magyar akó 53,72 liter, a bécsi akó 56,589 liter.
akona
A hordó felső nyílása, az ebbe való dugó és az a hordódonga, amelyen ez a lyuk van.
alapbor ...
akó: régi űrmérték (1 magyar akó 53,72 liter, 1 bécsi akó 56,589 liter).
akolás: a hordó űrtartalmának meghatározására használt, vagy a hordóban levő folyadék mennyiségének meghatározására való rúd.
Bécsi akó
Régi magyar űrmérték, 1 bécsi akó = 40 bécsi pint = 56,588 l
Bécsi pint ...
akó: régen használt űrmérték (1 magyar akó = 54,31 l).
alany: olyan szőlőfajta, amely ellenáll a filoxérának (gyökértetű) ezért ráoltható a nemes fajta, amivel együttélni képes (pl. Berlandieri Ă- Riparia TK5BB, vagy Berlandieri Ă- Riparia T5C stb.).
A bor értékéről tanúskodik Sulyok György pécsi püspök végrendelete, melyben János királyra hagyományozza 100 akó borát "mint egyetlen értékes tulajdonát". Ezekben az időkben a Pécsről elszármazott bort országszerte a legjobbak közé sorolták.
Akó: régi must/bor űrmérték. A magyar akó 54,31 liter.
Aljbor: a megtisztult bor lefejtése után a bortároló tartály alján visszamaradó, többé-kevésbé sűrű, zavaros bor.
A pécsi bor becsületét mutatja, hogy Sulyok György pécsi püspök végrendeletében János királyra hagyományozza 100 akó borát "mint egyetlen értékes tulajdonát".
1694-ben Baranya megye önálló címert kapott, amiben szőlő is látható.
A nagy uradalmak inventáriumainak tanúsága szerint az urasági pincékben száz és száz akó számra állt a lőre (vö. például Makkai L. 1954).
Egy régi magyar akó, nevezetesen a pesti és pozsonyi akó bor tisztán, seprű nélkül 60 eredeti magyar itce volt; egy eredeti magyar itce 0,5979 bécsi pintet és így egy 60 itcés magyar akó 35.88, a 64 itcés pedig 38.27 bécsi pintét tett.
Egy 1600-as évek elejéről származó összeírás szerint az apátság kilenced, illetve tized utáni jövedelme 2100 akó bor volt - azaz a vidéken több mint 10 ezer akó bor termett, s voltak falvak, ahol egy-egy családra 100-120 akó termés jutott.
Bogdányi dinka:
óriási termést ad. Minden 100 tőke ad egy akó bort - tartották róla a régiek. Bora azonban jellegtelen.
Budai zöld:
világoszöld, kemény bort terem, azonban rothadékony fajta. (Balaton környéke, Somló) ...
A község 6628 holdnyi területéből 298 holdat a szőlőskertek foglaltak el, évente átlagosan 5400 akó bort termeltek.
Ekkor 30 millió akó az éves termés - 1 harmada vörösbor, 2 harmada fehérbor - a menyiség majdnem pontosan megegyezett Franciaországéval. Ezt a szintet tette tönkre a pancsovai kikötőből elterjedt filoxéra.
uralkodása alatt a külföldi szerzetesek nagy kiterjedésű erdőségek irtásához kezdtek, hogy a Areat földművelésre alkalmassá tegyék. A pécsi bor becsületét mutatja, hogy Sulyok György pécsi püspök végrendeletében János királyra hagyományozza 100 akó ...
Kőszeg környékén általánosságban ebben az időben aszúbort még nem készítettek, mert "egy vagy két akó aszú kedvéért a szüret adta egész jövedelmet" nem kockáztatták. Inkább idegenektől vásároltak aszús szemeket, és abból készítettek aszúbort.
'Van Villányban uradalmi pince, amelyben 8 ezer akó villányi bor kezeltetik legczélszerűbben. Leginkább palackokban árultatik itt a legnemesb nedv, melly többnyire Mohácsra vitetik, innen aztán Pestre, Bécsbe még Brasiliába is." ...
E szokás még az új hazában is megmaradt, hiszen M i k l ó s nádor 1226-ban meghagyja a pannonhalmi apátság udvarnokainak, hogy mindenik tartozik az egyház dézsmaárpájábói évenként 2 akó sört főzni; nyilván ez se lehetett olyan, ...
 Lásd még: Szőlő, Bor, Borvidék, Vörösbor, Tokaj
|
