| |
Japán gyertyánszil- Zelkova serrata-
hokidachi stílusban téli ágrendszerrel Virágzó azálea
...
Gyertyán
Az európai közönséges gyertyán (C. betulus) kérge szűrke és jellegzetesen csíkozott. Ovális levelek és hosszú keskeny ágak jellemzik. Levélzete ősszel tiszta sárgára változik. Jellegzetes őszi barkékat hoz ...
9. CARPINUS = gyertyán
Jellemzője: Lombhullató fa. Finom lombozata, ágazata minden stílusra alkalmassá teszi. Szép szürke törzse van. Virágzás után szárnyas magjai fürtökben csüngenek. Vízigényes.
Szaporítás: Magról vagy oltással.
A gyertyán (Carpinus betulus) azon sok növény egyike, melyből igazán eredményesen nevelhetünk bonsai fát.
kidobott, 17 éves ligustrum előnevelt, begyűjtött gyertyán
A lelőhely:
Jó yamadorit megtalálni sem egyszerű! Például erdőtársulás környezetésben keresni sem érdemes, ugyanis a fényhezjutás törvényszerűsége folytán, minden fa magas növekedésű! ...
Legideálisabb fajok: bükk, nyír, cédrus, japánciprus, szil, gyertyán, boróka, vörösfenyő, juhar, lucfenyő. Minden esetben felfelé törőre, karcsúra metsszük őket. Mindig több fa álljon rendelkezésünkre, mint amennyit fel fogunk használni.
Ezt a formát sűrű, vékony ágrendszerű, jól elágazó növényekből készíthetjük. Ilyenek pl.: a szil, gyertyán, hárs, bükk, több tűlevelű faj, borbolya, lonc, buxus és még sok más növény
lap teteje
Ishitsuki (isicuki) stílus.
Általános munkák: A bükkön, a gyertyánon és a tölgyön egész télen fent maradnak a barna levelek. Minden lombos fa, és a tűlevelűek lehullott leveleit gondosan távolítsuk el a talajról, mert károkozók búvóhelyei lehetnek.
Többtörzsű fának legalkalmasabb bizonyos fenyőfélék, (luc, boróka), gyertyán, juhar, bükk, nyír. A szakirodalom a ginkgot is megfelelőnek tartja, nekem az a tapasztalatom, hogy a kisebb törzs nem fejlődik, a nagyobbik elnyomja.
Ennél a stílusnál gyakori hiba, hogy a fa túl magas a törzs vastagságához képest. Látszódjanak a föld felszínén levő erős gyökerek.
A fenyőfélék zöme alkalmas erre a stílusra, a lombos fák közül a juhar, bükk, gyertyán.
képezünk ki elszáradt, kifakult csúcsokat, ezeket "jin"-nek (zsin) nevezik. Ennél a stílusnál gyakori hiba, hogy a fa túl magas a törzs vastagságához képest. A fenyőfélék zöme alkalmas erre a stílusra, a lombos fák közül a juhar, bükk, gyertyán.
 Lásd még: Chokkan, Egyenes, Bonszáj, Hokidachi, Metszés
|
