| |
Az üres sír Halála és temetése után három nappal néhány asszony, aki a sírhoz ment, azt látta, hogy a test eltűnt.
Az üres sír 1A hét első napján, kora reggel, amikor még sötét volt, Mária Magdolna kiment a sírhoz. Észrevette, hogy a követ elmozdították a sírtól.
Nem az üres sír, hanem a ,,megjelenések'' és ,,kinyilatkoztatások'' révén jutottak el Jézus tanítványai ahhoz, hogy higgyenek a feltámasztásában az örök életre.
Még mielőtt az üres sírba léptek volna, még mielőtt a feltámadott Úrral találkoztak volna, részesei voltak egy csodának. Valami történt, amiben nekik nem volt részük, amire ők képtelenek voltak - Isten cselekedett.
Az 1 Kor 15,3-tól kezdődő versekben lévő formula, amely a kutatók csaknem egyöntetű véleménye szerint még nem beszél az üres sírról, biztosan ősibb, mint a Mk 16, 1-8 verseinek hagyománya. A perikopa befejezése a zsúfoltság benyomását kelti.
Amint benézett az üres sírboltba, fájdalom töltötte be a szívét. Ekkor két angyalt pillantott meg, egyik a fejénél, a másik a lábánál állott annak a helynek, ahol Jézus feküdt: "És mondának azok néki: Asszony, mit sírsz?
"Föltámadt" : az üres sír önmagában nem bizonyítja Jézus feltámadását.
Pusztán az üres sírtól egyikük sem vált hívővé. Nagyon is helytelen tehát a Tamás apostolra aggatott hitetlen jelző: semmivel sem volt hitetlenebb, mint a többi apostol bármelyike, csupán pechje volt, ...
- Rábaközben a vigília estéjén az asszonyok összegyülekeznek a temetőben egy frissen ásott, üres sír körül. A dicsőséges olvasót végzik, és ponyvaszöveg nyomán a mennybevételről szóló legendát éneklik.
Hangsúlyozzák, hogy Krisztus közvetlen környezetéhez tartozott, és szemtanúja volt mind Jézus temetésének, mind az üres sírnak (vö. Mk 15,46; 16,1; Mt 27,61, 28,1; Lk 8,2; 24,10; Jn 20,1).
Útmutatónk éves igéje így kísérjen mindannyiunkat az idei böjti úton is, hogy végül megszülessen szívünkben is a húsvét öröme, és tudjunk elsőkként odafutni Jézushoz, mint akkor Péter tette az üres sírhoz.
Lásd még: Isten, Halál, Krisztus, Szent, Kereszt
 
|