Széder

széder
(héb., a. m. sorrend), szertartás, melyet a zsidó családokban a páska-ünnep (l. o.) előestéjén és az ünnep első napjának estéjén tartanak az egyiptomi fogság és az egyiptomi kiszabadulás emlékéül.

Széder Olámot (A világ rendje). Harminc fejezetben adja a világ eseményeinek kronológiáját Ádámtól Nagy Sándorig.
[30] Kovács Károly, 441.
[31] Újszövetségi szómutató szótár, 165.

A peszah vacsora sült bárányból és keserű növényekből áll, amit a zsidók megőriztek a hagyományos széder tálban (kivétel a tálra tett tojás, amit csak a babiloni fogság után vezettek be, így az egy másodlagos adalék).

Daube ezért a Márk-evangélium említett részletét zsidó-keresztény szédernek nevezi. A húsvéti haggadában négy rituálisan előírt kérdést tesznek fel a házigazdának.

széder rend Szofoniás akit Isten oltalmaz Tarsis távoli vidék (görög) Tábita gazella (arám) Tel-Aviv a tavasz/a remény dombja Thomasz csodálatos (görög) Tóbiás Isten jóságos Tóra tanírás Uriás Isten az én fényem Uriel Isten az én fényem Zakariás ...

Lásd még: Szent, Izrael, Egyiptom, Angyal, Héber