| |
Sóvárgás menedék után! - a vasárnap zsoltára fölé ezt a címet is írhatnánk. Dávid Júda pusztájában bolyong, menekül üldözője elől, Istenhez kiált segítségért, mert tudja, ő biztos menedék, oltalom lehet számára.
Az a sóvárgása, hogy egyetértésben éljen hittestvéreivel, vezetett hát ilyen szerencsétlenségre?
14Sóvárgás fogta el őket a pusztában, próbára tették Istent a sivatagban. 15Teljesítette ugyan kérésüket, de csömört támasztott bennük. 16Féltékenyek lettek a táborban Mózesre, és Áronra, az ÚR szent emberére.
A kérdés az, hogy mersz-e magadba nézni, mered kimondani, megfogalmazni a végtelen utáni tiszta sóvárgásaidat?
Minden baj gyökere ugyanis a pénz utáni sóvárgás. Így néhányan, akik törik magukat utána, már elpártoltak a hittől, és sok bajba keveredtek. 1Tim 6.11 Te azonban, Isten embere, menekülj ezektől! ...
Lásd még: Isten, Szent, Ember, Szeretet, Gonosz
 
|