Seol

Seol
Az alvilág, a halottak birodalma a zsidó vallásos felfogás szerint.
Héber szó.

A Seol a föld negatív ellenpólusa. Minden mozgásnak vége. Míg az ég a kozmosz felső határát jelzi, a Seol annak alsó határát (Ám 9,2; Zsolt 139,8).

6A Seol kötelei vettek körül; a halál tőrei fogtak meg engem.7Szükségemben az Urat hívtam, és az én Istenemhez kiáltottam; szavamat meghallá templomából, és kiáltásom eljutott füleibe.

És bizony, a bor is megcsal: felgerjed a férfiú és nincsen nyugalma; ő, a ki tátja száját, mint a Seol, és olyan ő, mint a halál: telhetetlen, és magához ragad minden népet és magához csatol minden nemzetet.
Péld. 20,1.

Ez 31,14
Sírgödör: seol, alvilág.
Ez 31,15
A Nílus gyászolt, a háború idején elmaradt termékeny áradása, és így az országra éhínséget hozott.

A hal gyomra valóban egy 'befedett hely', amely az alapvető jelentése a pokolnak fordított 'seol' szónak. Nyilvánvalóan ez nem egy égő tűz helye volt, Jónás kijött a halál torkából, amikor a nagy hal kihányta őt.

Lásd még: Ember, Szent, Gonosz, Isten, Föld