pászka Macesz, kovásztalan, vékony tészta a zsidó húsvétra, -régebben- húsvéti kalács. A latin pascha átvétele, ez a görög paszkha révén a héber pészah (átvonulás, ünnep az Egyiptomból való kivonulás emlékére) szóból ered.
Pászka és a kovásztalan kenyerek ünnepe, Pünkösd, A trombiták ünnepe, Az engesztelés napja, A sátoros ünnepek, és Az utolsó nagy nap ...
A pászka-ünnep 13A második hónapban igen sok nép gyűlt össze Jeruzsálemben, hogy megüljék a kovásztalanok ünnepét, igen nagy tömeg.
A pászka meghirdetésének (4. v.) teológiai jelentőségét aligha becsülhetjük túl.
- Húsvét (pászka, héberül peszah=átvonulás, t.i. az angyal átvonulása Egyiptom fölött). Az Egyiptomból való kiszabadulás emléknapja volt.
Majd a második hónap tizennegyedik napján levágták a pászka-bárányt. A papok és a leviták is elszégyellték magukat, és megszentelődtek. Azután bevitték az égőáldozatokat a templomba. 2Krón 30.16 ...
másfél évig tart: Mk 2,23-ban tavasz van ( = aratásidő), Mk 14,1-ben ismét tavasz van (= a halál pászkaünnepe). A negyedik evangélium kb. négyéves időszakot tárgyal (öt pászkaünnep között), amelynek a Keresztelő elfogatása éppen közepére esik.
Coponius helytartóskodása alatt (Kr. u. 6-9) a szamáriaiak hullákkal fertozik meg a templomot a pászka elott. Pilátus (26-36) megdézsmálja a templomi kincset azért, hogy vízvezetéket építtessen.
A pászkaünnep táján a nép parancsot kapott, hogy távolítson el otthonából minden kovászt, miként szívükből is ki kellett minden bűnt vetniük. Krisztus így intette tanítványait: "Oltalmazzátok meg magatokat a farizeusok kovászától, mely a képmutatás.
macot, macesz, mazzoth kovásztalan kenyér, melyet húsvétkor fogyasztanak (pászka) Macumba lásd Santeria Madonna ...
Lásd még: Isten, Szent, Ember, Kereszt, Halál
 
|