kenyértörés (gör. artoklászisz, lat. fractio panis): 1. az étkezés kezdő mozzanata, a â†'kenyér kisebb darabokra, falatnyi részekre tördelése. A lepényszerű kenyeret a legrégibb időktől kezdve nem vágták, nem is harapták, hanem kézzel törték.
kenyér
az emberiség legfőbb tápláléka, mely körül minden egyéb élelmiszer csoportosul. A K.
kenyér
Gabonalisztből gyúrt, kelesztett és sült táplálék, a megélhetéshez szükséges anyagiak: kenyeret keres, a maga kenyerén él. Származékai: kenyeres, (le)kenyerez.
II. Kenyérszaporítás, megjelenés a tengeren, beszéd a kenyérről és a hit krízise (6, 1-71)
1. A kenyérszaporítás (6, 1-15)
a) Bevezető földrajzi és időadatok (6, 1-4) ...
A kenyér Krisztus testét jelképezi, amelyet felajánlott a kereszten, a bor pedig vérét (1Kor.11:23-27). Az első századbeli hívőkről úgy tünik, hogy ezt a szertartást gyakran megtartották (ApCsel.2:42,46), valószínűleg hetente egyszer (ApCsel.20:7).
kenyér
"eucharisztia előképe"
A kereszténységben az eucharisztiában nyeri el legmagasabb szimbolikus jelentését. A tipológiai szimbolizmus Melkizedek bor és kenyér áldozatát az eucharisztia előképének tekinti.
Kenyértörés Abner és Isbaal között
6Míg tartott a háború Saul háza és Dávid háza között, Abner szilárdan kitartott Saul háza mellett. 7Ám Saulnak volt egy mellékfelesége; Ricpának hívták, és Ajjának volt a lánya. Abner magáévá tette.
A kenyér elfogyasztása után a szolgálat vezetője imában köszönetet mond a borért, és áldást kér arra, mint Jézus Krisztus vérének jelképére, amelyet bűneink megbocsátásáért ontott ki.
A csodálatos kenyérszaporítás után Jézus elvonult, tanítványai pedig bárkájukba szállottak, hogy Kafarnaumba evezzenek. Az evezés nehezen ment, mert nagy szélvész támadt. Jóval éjfél után volt már, midőn Jézus a vízen járva, közeledett feléjük.
6,58 Ez az a kenyér, amely a mennyből szállt le; ez nem olyan, mint amilyet atyáitok ettek, és mégis meghaltak: aki ezt a kenyeret eszi, élni fog örökké."
6,59 Ezeket a zsinagógában mondta, amikor Kapernaumban tanított.
a mindennapi kenyérért keményen megdolgozó kézműves szerény mesterségét. Éppúgy az Istennek szolgált, amikor a gyalupadnál dolgozott, mint amikor a néptömeg előtt csodákat művelt.
A mindennapi kenyér kérésének a fizikai vonatkozásában is tetten érhetjük, ahogyan az Isten és ember tevékenysége összekapcsolódik.
Az úrvacsora kenyérből és borból áll.
129. Mit értünk ezen a kifejezésen: "ez az én testem, ez az én vérem"?
Felele néki Filep: Kétszáz dénár árú kenyér nem elég ezeknek, hogy mindenikök kapjon valami keveset.
8. Monda néki egy az ő tanítványai közül, András, a Simon Péter testvére:
9.
(Abdiás pedig felette igen féli vala az Urat;4Mert mikor Jézabel megölette az Úr prófétáit, Abdiás száz prófétát vett oltalmába, és rejtette el ötvenenként egy-egy barlangba, és ott táplálta őket kenyérrel és vízzel).
' (Mt 7:7-9) Kő - kenyér. Emeljük ki ezt a szópárt, hogy lássuk, milyen mély tartalom van ezekben a szavakban! 'Vagy ha halat kér, ki ad neki kígyót?' (Mt 7:10) Hal - kígyó.
Betlehem a kenyér háza
Betszaida a halászat helye
Bét-Seán Seán kígyóisten háza
Bétel Isten háza
Biblia könyvek (görög)
Cidkija Isten az én igazságom
Cijon kiemelkedő, kitüntetett hegy
Dániel Isten a bírám
Dávid kedvenc
Debóra méhecske ...
Attól kezdve egyetlen páska vacsora sem múlhatott el kovásztalan kenyér, bor és a bárány elfogyasztása nélkül. Jézus utolsó vacsoráján is ott a kenyér, ott a bor, de hol a bárány?
A szerzetesi irodalom klasszikusainál (pl. Cassianusnál vagy Clairvaux-i Bernátnál) semmi köze a henyeséghez vagy lustasághoz, amelytől ,,iskolamestereink'', ,,atyáink'', vagy a derék ,,kenyérkereső polgárok'' állandóan óvtak bennünket.
Érvényes anyag kizárólag a búzakenyér és a szőlőbor. A latin egyházban többnyire kovásztalan kenyeret használnak, a keleti rítusokban kovászosat. Ennek a hajdan nagy vitát kiváltó különbségnek ma már nincs teológiai jelentősége.
Formája ...
Ennek példájaként vegyük azt az esetet, amikor Jézus több mint 5000 embert vendégelt meg csupán néhány kenyérrel és két hallal (Máté 14:14-22). Jézust és apostolait nagy tömeg látogatta meg, akik megéheztek.
Az egyik az, hogy Jézus, ha akarta volna, kenyérré tudta volna változtatni a követ. De a sátánnak is nagy a hatalma, ő azonban szeret fordítva cselekedni, s képes arra, hogy a kenyeret kővé változtassa.
A térdhajtás ugyanis nem a templomnak szól, nem a szobroknak, hanem a kenyér színe alatt a tabernákulumban állandóan jelen lévő élő Jézus Krisztusnak.
A két utolsó, az egyházak életével kApCsolatos tevékenység, amit az ApCsel megemlít a "kenyértörés és az imádság" (2,42). A kenyértörés bizonyára az Eucharisztiát jelöli (2,42 z jegyzet, 13,2 u jegyzet, 20,7 n, o jegyzetek).
Húsvét előestéjén, a kovásztalan kenyér ünnepén, az "emeleti teremben" Jézus elkölti tanítványaival az utolsó vacsorát.
"Ezek pedig kitartóan részt vettek az apostoli tanításban, a közösségben, a kenyér megtörésében, és az imádkozásban."
Apostolok cselekedetei 2:42
"Az imádkozásban legyetek kitartóak, és legyetek éberek: ne szűnjetek meg hálát adni." ...
macot, macesz, mazzoth kovásztalan kenyér, melyet húsvétkor fogyasztanak (pászka)
Macumba lásd Santeria
Madonna ...
Jézus mondotta: "Meg van írva: Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Istennek szájából származik" (Máté 4:4).
A görög proszphagion valójában "kiegészítő ételt" jelent, amely ezen a vidéken mindig a kenyérhez való hal, miként erre a 9. vers is utal.
A család élelmiszerkészletét képező datolyát, répát, zabot, olajbogyót, hagymát és borsot találtak a kenyéren kívül, és nagy mennyiségű kelt tésztát, amit a másnapi sütéshez készítettek elő.
Kézről kézre -folyik- az áldás és sokasodik. Ugyanezt teszi az úrvacsora adásánál is, ahol már arról beszél: ő az áldás, a mag, a kenyér. Életét nem tartja meg magának. Továbbadja: átadja. Hogy -folyjék-, bőségesen áradjon reánk is az áldás.) ...
Az ÚT az imádságot, éneklést, a dicséretet, hálaadást, a kenyértörést az adakozást, az adománygyűjtést, a szegények segélyezését, gondozását, az "istenszolgálat" egy ugyanazonrészeként tekintik a keresztyén közösségekben.
A kezdeményezés sajátos értéke mindenekelőtt abban áll, hogy ezúttal senki sem várt nyugati segélyekre, hanem a hazai magyarság nyújtott támogatást idegenben élő magyar testvéreinek. És azt adta nekik, ami a kenyérnél, ...
Pedig a manna, a mindennapi kenyér, Isten csodája tartotta őket életben. Isten azonban megítélte a hálátlanul zabáló embereket.
 Lásd még: Isten, Ember, Szent, Kereszt, Biblia
  
|
RSS
