kánon Szabály, törvény, zsinórmérték, egyházi jogszabály: kánonjog, a szentírási könyvek mértékadó, hiteles jegyzéke, többszólamú ének egy neme, a mise középső, változatlan része, -művészetben- eszményi arány, ...
kánon (gör.), ami mértékül, mintául, szabályul szolgál; a filozofiában az igazság megitélésének alapul szolgáló elv; Kantnál az értelem helyes használata alapelveinek (melyek a priori-ak) összesége.
A "kánon" jelentése: 1.) Bibliai iratokra alkalmazva a hit szabályát tartalmazó, az Istentől ihletett iratok együttesét, gyűjteményét jelenti. 2.) Többszólamú dallam, ének.
A kánon 'végső formája'? A kérdőjel itt igazi dilemmát jelöl: nem tudom, hogy sokat lehet-e kezdeni azzal a teóriával, amit 'kanonikus megközelítési mód' (canonical approach) néven ismerünk, ...
kánonjog Kant, Immanuel (1724-1804) A königsbergi filozófus A vallás a tiszta ész határain belül című művében tiszta, racionális vallást proponált; az isteni parancsolatokkal, a kegyelemmel, Krisztus megváltásával, a bűnhődéssel, ...
Kánonba vétel
A Jelenések könyvével együtt ez volt az Újszövetségnek az a könyve, aminek az elismerése a legtöbb nehézséggel járt. Az Alexandriai Egyházon keresztül hatolt be lassan ez a levél az egyházak együttesébe.
A kánon Sokszor, amikor az egyházak kérik a Bibliatársaságok megjelentetnek olyan kiadásokat, melyek azokat a részeket tartalmazzák, amiket egyesek "deuterokanonikus könyveknek", mások Apokrifeknek neveznek.
kánon: hitelesnek és kötelező érvényÄžnek tartott könyvek összessége. (1) Az Ä˝szövetséget 3 fő részre osztja a jabnei szinódus (I. sz. 90-95), Tóra, Ketubim (iratok), Nebiim (próféták). (2) Az Ĺjtestamentum mai formáját az i.sz. V.
A kánon szó a bibliai iratokra alkalmazva ezt jelenti: a hit szabályát tartalmazó, az Istentől ihletett iratok együttese, gyűjteménye. Már az i. sz. II.
A kánon g. eredetű szó, főként mérésre használt fapálcát, majd mérőzsinórt jelent. Megfelelője - s talán alapja káneh formában - az ÓSZ-ben is megtalálható, mint mértékegység (Ez 40,3kk).
k. kánon, körül, -i k.e.e. közigazgatásilag egyelőre egyesített k.u.k. kaiserlich und königlich ...
A héber kánon utolsó könyvét egyszerűen "Tizenkettőnek" nevezik. Tizenkét kis könyvet foglal magában, ahol mindegyik más és más prófétától származik.
A zsinat 29-es kánonja kimondta, hogy a keresztények ne tanúsítsanak judaizáló viselkedést, és ne legyenek tétlenek szombaton, hanem dolgozzanak ezen a napon, azonban az Úr napjának nagy tisztességet tulajdonítsanak, és amennyire lehet keresztényként, ...
A hosszú, kánoni befejezés (16, 9-20) 9. Miután pedig feltámadt, korán reggel, a hét első napján, megjelent először a magdalai Máriának, akiből hét démont űzött ki. 10. Ő elment és hírt vitt azoknak, akik vele voltak és gyászoltak és sírtak.
A végleges héber kánon is csak 24 könyvbe sorolja az Ószövetség iratait, szemben a mi 39-es felosztásunkkal, amely a Septuaginta (az alexandriai görög fordítás) felosztását követi. A különbő ség abból adódik, hogy a héber kánonban I-II.
Ami a héber Bibliát illeti, önmagában örvendetes, hogy a keresztény egyházak kisebb ívben visszafordultak az Ószövetség felé, kibővítve az Újszövetség + Zsoltárok könyve évszázados szűkített kánonját; örvendetes a református internet-Biblia is, ...
Izráel népe egységesen kánonikusnak, azaz Istentől ihle tettnek ismerte el az Ószövetség 39 iratát. Ugyanezt tette az őskeresztény egyház is, mind az ószövetségi iratgyűjte ményre, mind pedig a 27 újszövetségi iratra nézve.
Október 25-én a hatodik ülésen Markianosz császár és Pulcheria császárnő is jelen volt, és a császár kérésére a zsinat 28 fegyelmi kánont is megfogalmazott. A 28.
Egészen mások a ,,valódi'', kánoni írások. Sosem Jézus feltámasztását magát írják le, hanem csak azt, ami a hívő tanúk számára a feltámasztás után bekövetkezett.
Sokak szerint e könyv Kánonja kétségbe van vonva mível Isten neve nincs említve. Ugyanez az alaptalan kifogás jelenik meg az Eszter könyvével kapcsolatosan is. Az Énekek énekében mindenképpen megjelenik a Jahve név. A 8. fejezet 6.
Platón idealizmusa adta meg az utolsó lökést ahhoz, hogy e tudományágak szinte "kánoni" tekintéllyel kapjanak helyet a matematikai tudományok körében.
1000-100 közt megszületett szövegek szentesítése ("kanonizációja") során történt: a mérték (a "kánon") a Mózesnek tulajdonított 5 könyv (a héber nyelven született Pentateuchus, Tóra, azaz 'tanítás') volt, amelyhez viszonyítva kerülhettek be az újabb, ...
A Bibliával azonos tekintélyűnek tartják a hagyományt, melybe a zsinatokon kívül az apokrif bibliai könyveket, az egyházatyák tanítását, a kánonjogot, a liturgikus könyveket és a szent ikonokat is beleértik.
A helyzet az, hogy ilyen kifejezést sem a teológia, sem az egyháztörténet vagy a kánonjog nem ismer. A keleti kereszténység (orthodoxia) egy része újraegyesült a római katolikus egyházzal, ám mind liturgiáját, mind jogrendszerét megtartotta.
Lásd még: Szent, Isten, Kereszt, Egyház, Ember
 
|