Jósiás

Manasse és Jósiás
Júda országa, amely Ezékiás egész idejében virágzó volt, Manassé gonosz uralkodásának hosszú évei alatt újra mélyre süllyedt. A pogányság újjáéledt, és sok embert bálványimádásba vitt.

35. fejezet
Jósiás páskát is tartott az ÚR tiszteletére Jeruzsálemben, és levágták a páskabárányt az első hónap tizennegyedik napján. Szolgálatba állította a papokat, és buzdította őket az ÚR háza szolgálatára.

A helyreállítás Jósiás alatt [245]
A törvény felolvasása Ezsdrás és Nehemiás alatt [252]
A törvény és a negyedik parancsolat [256] ...

1És megtartá Jósiás Jeruzsálemben a húsvétünnepet az Úrnak; és megölék a páskhabárányt az első hónap tizennegyedik napján.2És állítá a papokat az őrállásukra, és buzdítá őket az Úr házának szolgálatára.

Nyolcz esztendős vala Jósiás, mikor uralkodni kezdett volt, és uralkodott harminczegy esztendeig Jeruzsálemben.
2 Kir. 22,1.
És jó dolgot cselekedék az Úr előtt, és jára az ő atyjának Dávidnak útjain, és nem hajolt el sem jobbra, sem balra;
1 Kir.

Az Ószövetségben az utolsó történelmi említés 2600 évvel ezelőttre, Jósiás király idejére vonatkozik, aki arra intette a lévita papokat, hogy "helyheztessétek a szent ládát a házba, amelyet készített volt Salamon a Dávid fia, az Izrael királya, ...

Hogy ennek hatása bizonyosan nagy volt, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy később Jósiás is ezt a példát követte a már egyedül maradt Júda területén.

Ezékiás, Jósiás), noha a többségük gonosz volt. Az emberek ismétlődő bűneinek köszönhetőleg Isten elfordult Júdától, mint az Ő Országától utolsó királyuk, Cidkijjá uralkodása alatt.

Ez a tény világosan mutatja a jósiási reform befolyását. A bálványimádást kiirtották, a pogány isteneket száműzték az országból.

Lásd még: Isten, Jeruzsálem, Próféta, Ember, Júda