Ereklye

ereklye
szorosabb értelemben a szentek teste, testrészei, csontjai; tágabb értelemben mindazon tárgyak, melyekkel a szentek bizonyos viszonyban voltak (ruháik, a kinzó eszközök stb.). Az E.

ereklye
Szentnek tartott személy testi maradványa mint vallásos tisztelet tárgya, megbecsült emléktárgy.
Valamelyik újlatin nyelvből való jövevényszó: ófrancia ariquile, régi olasz arliquie.

Az "ereklye" jelentése: Szűkebb értelemben: szenetek fennmaradt csontjai, testi maradványai, tágabb értelemben: a szentek életéhez köthető tárgyak, tárgyi emlékek.

560 Körmenet járja be a környező vidéket, amely az ereklye részére építendő templom számára gyűjt adományokat.
574 Ekkor kerül először a birodalom fővárosba, Konstantinápolyba.

könnyező Szűzanya-kegyképének másolata, az oltáron Szt Kereszt-ereklye, az oltár alatt üvegkoporsóban Szt Martialis róm. vt. ereklyéi.

[159] Az első hely a zsinagógában valószínűleg a köztiszteletben álló vagy hivatalos személyiségeknek fenntartott ülőalkalmatosság volt a Tóra ereklyetartójával szemben. A Toszefta szerint az írástudóknak külön ülőhelyük volt és nem ültek a nép közé.

Később, amikor Pál Efézusban volt, hevesen támadták őt az ezüstművesek, mivel jövedelmük Artemisz istennő képmásainak és ereklyetartóinak készítéséből származott. Efézusra úgy hivatkoztak mint a nagy Artemisz templomőrzőjé-re (Cselekedetek 19:35).

századig az 'Elrendelés köve"-ként is emlegetett ereklye az angol uralkodó trónszékébe volt beépítve. Valamennyi angol uralkodót az ezen kő fölé helyezett trónra ülve koronázták királlyá egészen VI. György 1936-os trónra lépéséig.

Lásd még: Kereszt, Szent, Keresztény, Jézus, Isten