Éden

Éden
A bibliai Paradicsomkert, a boldogság helye, állapota.
A héber Gan Éden (gyönyörűség kertje) kifejezésből, latin közvetítéssel lett nemzetközi szóvá.

Éden
a vidék neve, ahol a szentirás elbeszélése szerint az első emberpár lakott. A név babiloniai eredetü és a héberek a hasonló hangzásu héber szóval, amely gyönyörüséget jelent, hozták összefüggésbe.

Éden, mint az Isten kertje
Isten egy kertet ültetett Édenben (1.Móz. 2:8), és az itt leírt események analógiák az Egyházra vonatkozóan. Ádám és Éva elbukása egy lecke, ami az Egyház és Krisztus Sátánnal való szembenállását mutatja (1.Móz. 3:15).

Az Éden kertjében viszont van két különleges fa, amit Isten nem foglal bele az ember munkamandátumába, következésképpen e két fát nem bocsátja az ember hatás- és jogkörébe. Két tabufa, így is mondhatnám - határfa.

Előtte tűz emészt, utána láng lobog; előtte a föld olyan, mint az Éden kertje, utána pedig kietlen pusztaság; meg sem menekülhet tőle semmi.
A milyen a lovak alakja, olyan annak alakja, és száguldoznak, mint a lovasok.

Előtte Éden kertje az ország, utána sivár pusztaság. Nem menekül meg tőle semmi. 4Olyan az alakjuk mint a lovaké, úgy száguldanak mint a lovasok.

Amikor pedig az Éden újra felvirágzik a földön, Isten szent pihenőnapját mindenki tisztelni fogja a nap alatt. A dicső újföld lakosai "szombatról szombatra" feljőnek "engem imádni, szól az Úr" (Ésa 66:23).

Ember mivoltunknak a bűneset óta nem sok területe van, amely emlékeztet az éden-beli állapotokra, de egy megmaradt: ez pedig a döntés szabadsága.

'Amikor az embert elűzte, az Éden kertjéből keletre odaállította a kerubokat és a fenyegető tüzes kardot, hogy őrizzék az élet fájához vezető utat.' (Ter 3:24) Keletre űzte ki őket... ez a születés iránya.

Mindketten egyformán szembeszálltak Isten akaratával, s együtt kell viselniük annak fájdalmas következményét, az Éden-kertből való kiűzetést (Ter 3,22-24).

A LXX: a ~ az a kert, ahova Isten az első emberpárt helyezte (Ter 2); Isten kertje (13,10; Ez 28,13; 31,8), az Úr kertje (Iz 51,3), az Éden (Ter 3,23; Ez 31,9; Jo 2,3).

Lásd még: Isten, Szent, Ember, Próféta, Gonosz