dogma (gör.), a pogány bölcselőknél és klasszikusoknál határozatot, nézetet, rendeletet, törvényt jelent. Egyes bölcseleti iskolák tantételét is D.-nak nevezték.
dogma -eredetileg- hittétel, amelyet kételkedés nélkül el kell fogadni, bizonyítottnak, megfellebbezhetetlennek tekintett tudományos tétel, ideológia, elmélet. - dogmatika: a keresztény (katolikus) egyház hittételeinek rendszere.
A "dogma" jelentése: Határozat, törvény (kételkedés és gondolkodás nélkül el kell fogadni), bizonyítás nélküli, megváltoztathatatlannak hirdetett, minden hívőre kötelező hittétel.
dogmatörténet dokéta doktor "a nyugati egyház négy doktora": Ambrus, Jeromos, Ágoston, Gergely ...
Barth, K.: Kis dogmatika, Budapest, 1948. Kálvin J.: A keresztyén vallás rendszere, Pápa, 1910. Guardini, R.: A szeretetről, Vigilia, 1987.
A dogmatizálás nem is tett jót e vers exegézisének. Amit például G. Holtz csinál a Theologischer Handkommentar zum Neuen Testament kötetében (Die Pastoralbriefe, 19722, Berlin, EVA, 188-189. old.), az tragikus.
A dogma kialakítói és korai terjesztői enyhén szólva is kétes figurák voltak, ami talán furcsa annak fényében, hogy milyen sikeres és szinte univerzálisan elfogadott tanná vált.
Dogmatika. Az ~ léte olyan kérdés, amelyet manapság a Szentírás mítosztalanításával kapcsolatban ismételten fölvetnek.
[54] Dogmatik, Berlin, 1962., 312. o. [55] Dogmatik, III/2, 543. o. [56] K. Barth, Die Auferstehung der Toten, München, 31935., 92. o.
A Dei Verbum" dogmatikai konstitúció vitája a zsinati aulában nagy "bumm"-mal kezdődött, miként egy nyitány üstdob-ütéssel. A teológiai előkészítő bizottság által előkészített tervezetet a nagy többség már az első ülésszakon elutasította.
â†' Harnack, A. Dogmatörténet â†' Tertullianus: Praxeas ellen Harnack, A.(1998) Dogmatörténet. Tilinger. Szentendre Lacoste, J-Y.(ed.) (2004) Encyclopaedia of Christian Theology. CRC Press. Tertullianus. Praxeas ellen ...
Csodálkoztak néha azon, hogy egy ennyire "magán-jellegű" levél, amely ennyire kevéssé dogmatikus, bekerülhetett az Írások kánonjába.
A helyzet komplexitását, kezelhetetlenségét fokozta, hogy az "antikonstantiniánusokhoz" többféle irányzat tartozott, így például a dogmatikailag is egészen liberális irányzat, amely magát a bibliai üzenetet is alapjáig relativizálta.
Sajnos ismét és ismét meg kell állapítanunk, hogy dogmatikánk legunalmasabb és legszíntelenebb fejezetei éppen azok, amelyek a mennyországról szólnak.
A kifejezés megtévesztő, mert a dogmatika szerint minden szentség felvevője csakis zarándok állapotú (azaz e világi testében élő) ember lehet. A "holtak" kifejezés ezért jelen esetben nem a biológiai, hanem a kegyelmi életre vonatkozik.
Az Istennel, Krisztussal és hívőtestvéreinkkel való kapcsolatunk nem csupán a dogmai igazságoknak a közös jóváhagyásán alapszik, melyet az "egy hit" foglal magában.
Rahner a következőket írja: "ha az ember megnézi a halál teológiájára vonatkozó bibliográfiákat, meglepően tapasztalja, hogy milyen kevés, vagy teljesen hiányzik a dogmatikai reflexió ezzel a témával kapcsolatban.
A teológia főbb diszciplinái között találjuk a fundamentálteológiát, a dogmatikát, a morálteológiát (erkölcstan) és a gyakorlati teológiát.
Tudnunk kell, hogy az apostol a törvénynek ( = Ószövetség) a dogmatikai szerepéről szól, nem a morális szerepéről.
1546-ban a Római Katolikus Egyház tridenti zsinata (más néven trentói vagy trienti zsinat 1545-63) dogmatizálta az apokrifok kanonikusságát, így azok az általuk kiadott bibliákban megtalálhatóak.
Tehát a szeretetszolgálat szubjektuma végső fokon maga Jézus Krisztus, aki ezt a munkáját a gyülekezet által gyakorolja a földön. Így prolongálódik Krisztus főpapi munkája nemcsak dogmatikailag, ...
vetett hit sok más idegen hatással együtt átkerült a kereszténységbe és elfoglalta a biblikus reménység helyét, megüresítve a feltámadás értelmét. A halál - mint a 'bűn zsoldja' - a teljes embert éri." (Dr. Nagy Gyula (protestáns szerző): Dogmatika, ...
Lásd még: Isten, Kereszt, Ember, Szent, Krisztus
 
|