Ábrahám
(szentek). 1. Szerzetes Szíriában, utóbb a Libanon-hegyen, még később püspök Mezopotámiában, az V. században. A legszigorubb aszkéták egyike. Meghalt 439 körül Konstantinápolyban, hova őt Theodosius császár hivatta. - 2.
4 Az Ábrahámnak tett ígéret
Az amit az evangélium Jézus vagy az apostolok által tanít, alapjában véve nem különbözik attól, amit már Ábrahám is tudott. Az Írások által "Isten... előre hirdette ezt az evangéliumot Ábrahámnak" (Gal.3:8).
Ábrahám-vallás
Ábrahámi vallások (Abramic/Abrahamic Religions): Azok a vallási tradíciók, amelyek Ábrahám (Ibrahim) pátriárkáig, az ő Istennel való szövetségéig vezetik vissza eredetüket: a judaizmus, a kereszténység, az iszlám.
Ábrahám és az emberi természet
Amíg Ábrahám hitben járt, fejlődött, amikor viszont a láthatókra nézve próbált ügyeskedni, okvetlenül kudarcot vallott. Legkirívóbb példa erre Izmael születésének története.
Ábrahám
A zsidó nép ősatyja, a Kr.e. XIX. században élt. Neve ennyit jelent: "atyja miatt előkelő". Életútját csak nagy vonalakban ismertetjük.
Az Ábrahámi Szövetség és annak ígéretei: Ábrahám bizonyos ígéreteket kap Istentől az utódait illetően (ennek a szövetségnek az aprólékos bemutatására lásd Az Isten Szövetsége [152] című írást).
Ábrahám is a hitből igazult meg
1Kérdezzük csak, mit ért el Ábrahám, testi ősatyánk. 2Ha ugyanis Ábrahám tettei révén igazult meg, akkor volna dicsekednivalója, csak nem Isten előtt.
Ábrahám Istenéhez.
Leírás, egyben záró megállapítás
Ha így ez egy érthető zsoltár, akkor plauzibilis, ugyanakkor mégis meghökkentő magyarázat merülhet föl: ez a zsoltár tökéletesen leírja az istenek gyűlésének kánaáni képzetét[445], ...
Ábrahámnak és leszármazottainak szokásai emlékeztetnek a fél-nomád törzsekére, juhaik és kecskéik voltak, amikkel végigvonultak a "Termékeny félhold" területén.
Ábrahámot a Biblia úgy írja le, mint aki 'meghala. jó vénségben, öregen és betelve az élettel' 175 éves korában (1 Móz. 25, 8). Izsák 180 évet, Jákób 147 évet, József 110 évet élt.
Néhány indok, hogy miért lett rövidebb az élet: ...
Ábrahám meghalt, a próféták is meghaltak,
és te azt mondod:
'Ha valaki megtartja az én igémet, ...
"Ábrahám pedig tamariszkuszfákat ültetett Beérsebában, és segítségül hívta ott az Úrnak, az örökkévaló Istennek a nevét."
Mózes első levele 21:33 ...
Zsidó 11:11-13 - Ábrahám és Sára esete eltért Mózesétől. Ők külsőleg birtokolták az áldásokat, a jó körülményeket, azonban önmagukban hordták a gyengeséget, a meddőséget.
Szentábrahám
Szent Ábrahám monostor
Szent Adalbert
Szent Adalbert Otthon
Szentadorján
Szent Ágnes
Szent Ágoston kápolnaigazgatóság
Szent Ágoston Szabályai Szerint Élő Miasszonyunkról Nevezett Női Kanonok- és Tanítórend
Szent Ágoston Társulat ...
A dicsőségnek Istene megjelenék a mi atyánknak, Ábrahámnak, mikor Mezopotámiában vala, minekelőtte Háránban lakott,3És monda néki: Eredj ki a te földedből és a te nemzetséged közül, és jer arra a földre, a melyet mutatok néked.
Felelének néki: Ábrahám magva vagyunk, és nem szolgáltunk soha senkinek: mimódon mondod te, hogy szabadokká lesztek?
34. Felele nékik Jézus: Bizony, bizony mondom néktek, hogy mindaz, a ki bűnt cselekszik, szolgája a bűnnek.
35.
Mória-hegyén Ábrahám hallotta fiától ezeket a szavakat: "Atyám! [...] hol van az égőáldozatra való bárány?" (lMóz 22:7) Az apa így felelt: "Az Isten majd gondoskodik az égőáldozatra való bárányról, fiam" (lMóz 22:8).
E magatartás ősképe Ábrahám volt. "Hittel engedelmeskedett Ábrahám a hívásnak, hogy kiköltözzék arra a vidékre, amelyet örökségül kellett kapnia. Kivándorolt, anélkül hogy tudta volna, hová megy" (Zsid 11,8).
Izrael fiainak szabadsága mindenekelott az ábrahámi származáson nyugszik és csak azután szociális és politikai vonatkozású (vö. Jn 8,33 skk., Mt 3,9).
A Bibliából tudjuk, hogy Palesztina lakossága Ábrahám idejében emoreusokból állt (I.Móz. 15:16) és khitteusok (hettiták) is éltek Dél-Palesztínában (I.Móz. 15:20; 23:3).
Az Iz 29,22 a textus massoreticus szerint: "Ezért ezt mondja az Úr Jákob házának, az Úr, aki megmentette Ábrahámot". A Septuaginta szerint: "Így szól az Úr Jákob házához, hogy őt választotta Ábrahám után".
Az áldozás egyik eleme: Melkizedek Ábrahámnak kenyeret és bort visz, amely keresztény értelmezésben az eucharisztia előképe. A héberben a 'bor' (jájin) és a 'misztérium' (szod) szavaknak ugyanannyi a számértéke: 70.
A keresztény hitvilágban a Szentföld fogalma az Ószövetségben gyökeredzik; a Teremtés könyvében Ábrahámnak megígértetett földet takarja. Az Újtestamentum, mint Izrael földje említi, ezt példázza Máté II. 19.-22.
A zsidóság legendás ősatyjainak egyike -Matuzsálem, Noé, Ábrahám stb.-, a nemzeti egyház vezető főpapja -a görögkeleti egyházban-, egyes katolikus érsekek címe: a velencei pátriárka, tiszteletreméltó aggastyán.
Ezt a "szövetség"-et Ábrahám, a legelső ősatya kötötte Istennel népe nevében. A nép azonban bűnös útra térve megszegte azt, ezért is kellett később a szövetséget más ősatyáknak (Izsáknak, Jákobnak, majd Mózesnek) is megerősíteniük.
A Héber Biblia a zsidó nép eredetét - Ábrahám családjának vándorlásaitól kezdve, az egyiptomi fogságon és a kivonuláson keresztül, a nomád vagy félnomád életformán, a letelepült életmódon át, ...
Nem csak egyszerű földrajzi leírások vagy háttérrajzok során kerülnek elő, hanem olyan fontos események során játszanak szerepet, mint az Özönvíz, Ábrahám áldozata, Isten többszöri leszállása a Sínaira, ...
ami Ézsaiás 7, 14-ben gyökerezik, összesen kilenc ószövetségi helyet idéz bizonyítási szándékkal: 1, 22-23; 2, 15; 2, 17-18; 2, 23; 4, 14-16; 8, 17; 12, 17-21; 13, 35; 27, 9-10. Hangsúlyozza, hogy Jézus Dávid Fia, akinek nemzetségtáblázatát Ábrahámig ...
 Lásd még: Isten, Ember, Szent, Biblia, Mózes
  
|
RSS
