Kezdőlap (Laphámrák)

 Betegségek 

Kezdőlap  
 
 
Kezdőlap » Betegségek » Laphámrák


 

Laphámrák

Betegségek  Laphámdaganat  Laphámsejtes rák

Laphámrák
Squamosus sejtes (epidermoid) carcinoma (ejtsd: szkvamózus sejtes karcinóma); a laphám sejtjeiből kiinduló rák. A sejtek vékonyak, laposak, halpikkelyre emlékeztetnek, ezek képezik a bőr, a szájüreg, valamint a hangszalag hámját.


- a laphám sejtjeiből kiinduló rák. A laphámsejtek vékonyak, laposak, halpikkelyre emlékeztetnek. Ezek képezik a bőr, a szájüreg, valamint a hangszalag, méhnyak, hüvely, vulva (külső nemi szervek) hámját.

Laphámrák: Döntően dohányosokban fordul elő. A tumor a tüdő
hörgőit fedő nyálkahártyán kezd növekedni, és hamar áttöri a hörgők falát,
ráterjedve a szomszédos tüdőszövetre. A vérköpés gyakran ennek
a tüdőráknak a jele.

- carcinoma planocellulare, planocellular cancer
lápisz - lápis, ezüst-nitrát pálcika, silver nitrate
lapoc - spatula, kenőlapátka, nyelvkanál, spatula ...

Laphámrák
A laphámrák a leggyakoribb rosszindulatú hüvelydaganat, mely általában 65 éves kor fölötti nőket érint. Kialakulásának oka nem ismert, bár a kutatók a HPV kóroki szerepét feltételezik. A leggyakoribb tünet a hüvelyből jelentkező vérzés.


carcinoma planocellulare
A bőrrák egy típusa, amely bazálsejtes karcinoma néven is ismert. Az arcon és a nyakon jelenhet meg. Más rákbetegségekkel szemben legtöbbször nem halálos kimenetelű, mivel nem képez áttéteket.

-Laphámrák /Spinalioma
Általában ugyancsak 50 év felett keletkezik, elsősorban a napfénynek kitett területen, főként az arcon, kézfejeken. Vöröses színű, gyakran kifejezett szaruképződést mutató képlet. Gyorsan nő.

A jellegzetesen a nagyhörgők rákja, főként a férfiaknál fordul elő. Lassan, inkább helyben növekvő daganatot képez, így általában műtéti úton eltávolítható.

- Laphámrák: Kialakulásában a dohányzás döntő szerepet játszik. A daganatok a nagyobb hörgőket borító nyálkahártyából indulnak ki. A tumor gyakran a hörgőkön túlra is terjed. A vérköpés a laphámrák tünete lehet.

(laphámsejtes karcinóma) Férfiakban a tüdőráknak ezen típusa fordul elő leggyakrabban. A főhörgők hámjából indul ki. Nem terjed olyan gyorsan, mint a tüdőrákok más típusai.

Laphámrák (felső kétharmad)
Adenocarcinoma (alsó harmad - Barrett-oesophagus)
Sarcoma stb.

A sohasem az ép bőrön keletkezik, mindig megelőzi valamilyen krónikus folyamat, melynek a talaján kialakulhat. Ezek közül a legfontosabb az úgynevezett szoláris keratózis (szoláris = napsugárzás okozta).

A laphámrák a nyelőcső felső részéből kiinduló elváltozás, míg az adenokarcinóma a gyomor-nyelőcső átmenetnél lévő mirigysejtekből kiinduló rosszindulatú sejtburjánzás. A nyelőcsőrákok vezető tünete a nyelési nehezítettség és a fájdalom.

A és az adenokarcinóma egyaránt férfiaknál gyakoribb, mint nőknél. A a feketék, míg az adenokarcinóma a fehérek között fordul elő többször. Leggyakrabban a nyelőcső alsó harmada érintett.
A nyelőcsőrák rizikótényezői ...

A laphámrákok gyakran nyílt sebeknek (fekélyeknek) tűnnek, és általában beterjednek az alattuk fekvő szövetbe.

A bőr ja.
fibrolamellaris hepatocellularis carcinoma (CA), például carcinomata
Primer rosszindulatú májdaganat, melyben a malignusan elfajult hepatocyták között kötőszövetes lemezek láthatók. Syn oncocytás hepatocellularis daganat.

Elszarusodó laphámrák (spinalioma)
A spinalioma a hám középső rétegéből kiinduló bőrrák. A spinalioma a legtöbbször a napfénynek kitett területeken jelenik meg, de a bőrön, vagy a nyelv és a száj nyálkahártyáján bárhol előfordulhat.

A fej-nyaki ok 26%-ában molekuláris biológiai módszerekkel humán papillomavirus (HPV) mutatható ki, de a legszorosabb HPV-vel való összefüggés a szájgarati esetében tapasztalható.

Elszarusodó laphámrák metastasisa a leggyakoribb a nyaki regioban, fej-nyaki tumorok áttéteként, gyakori a cysticus degeneratio, nagyon könnyű összetéveszteni inflammalódott lateralis nyaki cystával , jellemző az atípusos, ...

Ritka a , a differenciálatlan sejtes rák és az adenocarcinoma.

A végbélnyílás körüli bőrterületrol kiinduló bőrrák (laphámrák) lassan növekvő, nem gyógyuló, kifekélyesedett seb képében jelentkezik.

A másik hámeredetű rák, a carcinoma planocellulare vagy valódi (spinalioma) hasonló lokalizációk mellett a testen még több helyen mutatkozhat.

ez esetben is ún. laphámrákról van szó, de a többi formától
- szövettanilag eltérőek
- érzékenyebbek a sugárkezelésre
- jobban kezelhetők
- kevesebb a kiújulás és az áttét
mindezek miatt
-jobb a betegek 5 éves túlélési aránya.

A gégén vagy közvetlen környezetében kialakuló, áttéteket adó daganat, legtöbbször .
A betegség oka:
Dohányzás és idült gégegyulladás elősegíti kialakulását. A betegek több, mint 90 százaléka férfi, 80 százalékuk 40-70 év közötti.

Megfelelő kezelés híján ezekből idővel pikkelysejtes laphámrák fejlődhet ki. A megelőző kezeléshez ma már számos modern eszköz áll rendelkezésre. Az optimális módszer kiválasztása a pácienst kezelő szakorvos feladata.

38 olyan nyelőcső os beteget kezeltek fotodinámiás eljárással, akiknek vagy mono- vagy multifokális léziója túl nagy volt a reszekciós endoszkópos eljáráshoz, a sebészi megoldáshoz pedig túl öregek vagy betegek voltak, ...

Szövettanilag általában jól differenciált laphámrák.
Tekintettel aránylag lassú terjedésükre, részleges maxillarezekcióval nagy százalékban érhető el hosszú ideig tartó tünetmentesség. Áttétet aránylag ritkán ad.

A nyelőcsőrákok 95%-a vagy adenocarcinoma. Bár a nyelőcső és az adenocarcinoma szövettana és előfordulása különböző, számos kockázati tényezőjük (dohányzás, táplálkozási szokások), valamint a daganatkialakulás folyamata hasonló.

Az elváltozások döntő többsége a szervet bélelő nyálkahártya felszíni rétegéből származó laphámrák. Ritkábban fejlődik ki daganat a mélyebben található mirigyekből (adenokarcinóma), akkor is inkább az alsó harmadban.

Spinalioma (elszarusodó )
Legtöbbször az arcon, nyakon, kézháton látjuk, de szintén előfordulhat bármely bőrfelületen.

A nyelőcsőrák (laphámrák-típusának) kialakulásának valószínűsége igen erőteljesen nő a dohányzás és a rendszeres alkoholfogyasztás esetén.

Valódi, a hüvelyben kialakuló daganat legtöbbször a HPV fertőzés talaján kialakuló . Kialakulására fokozott a kockázat azon egyének esetén, akiknek korábban szintén HPV okozta méhnyak-, vagy szeméremtest rákjuk volt.

A nyelőcső laphámrákjának keletkezésében szerepet játszó potenciális rizikófaktorokat számos epidemiológiai vizsgálatban tanulmányozták és összegezték. Kóroki jelentőségüket a különböző populációkban eltérően értelmezték.

A méhnyakrákos esetek döntő többsége - 80-90%-a - , és csak az esetek kisebb hányadában fordul elő mirigyrák.

Az 1990-es évekig a laphámrák volt a leggyakoribb hörgőráktípus. Leginkább dohányzó férfiak körében fordul elő.
Mirigyhámsejtes rák (adenokarcinoma)
Gyakorisága az utóbbi időben növekszik.

A nehezen gyógyuló, rossz szagú váladékot termelő, nedvedző seb esetében már gondolhatunk ra, ez leggyakrabban a pénisz makkján, illetve a makk tövénél lévő árokban, azaz a sulcus coronarisuban jelentkezik.
A péniszrák diagnózisa ...

Bazálsejtes bőrrák ", Elszarusodó laphámrák ", Melanoma ", Kaposi-szarkóma ", Paget-kór "
Vissza Főoldalra ...

A nyelőcső -carcinoma szövettana leginkább elszarusodó vagy el nem szarusodó ot mutat.

Ennek késői következménye laphámrák lehet. Ebből a szempontból kiemelt jelentősége van a nemi szervek papillómáit okozó HPV 16-nak és 18-nak.

A Paget-kóros terület alatti mirigyekben már valódi rák is előfordul. Olykor nehéz elkülöníteni a Bowen-kórtól. Talán a legfontosabb különbség, hogy a Bowen-kór ká alakulhat, míg a Paget-kór alatt valódi mirigyrák figyelhető meg.

Lásd még: Lásd még: Tumor, Melanoma, Bőrrák, Tüdőrák, Akut

Betegségek  Laphámdaganat  Laphámsejtes rák

 
RSS Mobile