Kezdőlap (Fejsérülés)
Kezdőlap  
 
 
Kezdőlap » Betegségek » Fejsérülés


 

Fejsérülés

Betegségek Fejlődési rendellenességFejtetű

Fejsérülés

Ha az orvos fejsérülésről beszél, akkor nem a felszíni vágásokra, horzsolásokra, hanem a koponyacsonttöréssel vagy anélkül jelentkező agysérülésre utal.

 


Kis fejsérülés (felnőttek)
Small head injury sheet for adults
Ha valaki kis fejsérülést szenved, tudni kell, hogy ezek a sérülések nem veszélyesek. Csak gyakran akadnak olyan komplikációk, ahol azonnali orvosi segítségre van szükség.

A fejsérüléseknek csak elenyésző hányadában történik súlyos sérülés.
A "sima" agyrázkódást csak ki kell pihenni, mert egyébként hosszan tartó fejfájást okozhat. Ahogy mondta gyermeke esetében a koponyatörést kizárták.

Amikor az orvos fejsérülésről beszél nem egy felületes vágásra vagy horzsolásra utal. Agyi károsodásra gondol koponyatöréssel vagy anélkül.

Fejsérülés esetén orvoshoz kell fordulni, ha a baleset után - azonnal vagy órákon belül - eszméletvesztés vagy rosszullét (sápadtság, szédülés, fejfájás, hányinger, hányás) alakul ki.

Fejsérülés:A legtöbb szülés során a fej kerül elsőként a szülőcsatornába, és ezért a nyomásnak is a fej van legjobban kitéve. A duzzanat és bevérzés általában nem súlyos, és néhány nap alatt gyógyul.

Fejsérülés estén fennáll a koponyatörés lehetősége is. Annak jelei: a fejen lévő sérülések, sebek, egy puha terület a hajas fejbőrön, lassú reakciókészség. Átlátszó váladék vagy híg vér ürülése az orrból, a fülből.

Fejsérülések
Koponyánk 22 csontból áll. De mi történik, ha valamelyik megroppan? A vérzés könnyen észrevehető, de találkozhatunk duzzanatokkal, mélyedésekkel is. Tudja, mit érdemes fejsérülés esetén tenni?

Fejsérülések
Háti,ágyéki gerinc sérülései, gerincpanaszok
Mellkasi,hasi, medence sérülések ...

Fejsérülések is vezethetnek az agy korai öregedéséhez. Lehetőleg ne űzzünk olyan sportot, amelynél az esés és a sérülés fokozott veszélye áll fenn.

FEJSÉRÜLÉS
A fej sérüléseit komolyan kell venni, még akkor is, ha a beteg járóképes és nem panaszkodik. Kötelező az orvosi vizsgálat. A sérülést követően adjunk:
Egy dózis Arnica Montana 30 CH-t, majd ...

A fejsérülések száma elsősorban az ütközéses balesetek következtében növekedett a kanyarsízés elterjedésével. A fejsérülések kapcsán sajnos időnként fatális sérülések is előfordulnak. Sisak használatával a fejsérülések száma nagymértékben, kb.

A fejsérülést követô két héten belül jelentkezik és akut formájában nyolc hét alatt megszűnik, de olykor krónikussá válva tovább tart. Elôfordulási gyakorisága 12-70% közötti.

A fejsérülés közvetlenül is okozhat súlyos agykárosodást, de a koponyán belül kialakuló vérömleny vagy agyvizenyő is képes a zárt, kemény, csontos koponyaüregen belül összenyomni az agyállományt úgy, hogy az agykárosodáshoz vezessen.

A fejsérüléseket kísérő émelygés, hányinger, hányás esetén agyrázkódásra kell gondolnunk és kórházi megfigyelés szükséges a súlyosabb idegrendszeri szövődmények kizárására.

Kis fejsérülés is veszélyes lehet, a folyamat lassan zajlik, idültté, másnéven krónikussá válik, s főleg az idősebbekre és az alkoholistákra jellemző. Ez az állapot gyors értelmi hanyatlással és fejfájással járhat. Nem mindig van [műtét]?

Számos fejsérülést patológiás balesetnek kell tekinteni, ezekben az esetekben valamely fennálló betegség okoz a sérültnél eszméletvesztést, aki ennek következtésben védekezés-képtelenül esik össze.

Traumák (fejsérülés, subduralis haematoma, égések, combnyaktörés stb.)
Epilepsia, postictalis állapot
Daganatok (intracerebralis, pulmonalis), myeloma ...

- Fül- vagy fejsérülés. A koponyatörés, főleg a halánték környékén halláskárosodáshoz vezethet.

Agy Alvászavar Fejsérülés Parkinson-kór Epilepszia Autoimmun Izomsorvadás Sclerosis multiplex Fájdalom Tünetek Szédülés Izomrángás Idegrendszer Neurológiai problémák Kóma Kivizsgálás Neurológia Depresszió Amputáció Tourette-szindróma Agyrázkódás ...

21 Az egyik vizsgálatban 20-as éveik közepén járó amatőr futballistákat és azonos korú úszókat és atlétákat (akiknél kisebb a fejsérülés valószínűsége) hasonlítottak össze, és azt találták, ...

Hadd jegyezzük meg, hogy esetleges fejsérülések miatt keletkezett fizikai károsodások okozhatnak agresszív, erőszakos viselkedést.

Csecsemő- és kora kisgyermek korban elsősorban veleszületett fejlődési rendellenességek (enzimeltérések, kromoszóma-károsodások), születési károsodás, oxigénhiányos állapot, fertőzések, fejsérülés okozza.

A jelenség oka ismeretlen, de valószínűleg kiválthatja vírusfertőzés (pl. agyvelőgyulladás), fejsérülés, agytumor. Rendszerint serdülő- és fiatal felnőttkorban jelentkezik.

Ritkán ugyan, de a hányás komoly betegségek jele is lehet, mint például fejsérülés, zöldhályog (megnövekedett nyomás a szemben), vakbélgyulladás, az agy, a máj, a vese vagy a méh megbetegedései.

A neve elhallgatását kérő betegnél "nem voltak fejsérülésre utaló jelek, gyógyszeres kezelés alatt nem állt és a kórtörténetében sem voltak olyan események, amelyek magyarázhatták volna a tüneteit" - nyilatkozta Zia Carrim, ...

Javaslatok:
Kerülje a fejsérülés fokozott kockázatával járó helyzeteket. A tünetek jelentkezésekor azonnal mentőt kell hívni. Bénulás esetén fontos a mielőbb megkezdett gyógytorna.

A zúzódások megelőzése Lehetetlen megelőzni a fejsérülést kiváltó eseteket. Egyetlen dolog, amit tehetsz, hogy minimálisra csökkented a zúzódás kockázatát.

Heveny fejfájások hátterében állhatnak még az agyhártyák gyulladásos betegségei, pókhálóhártya alatti vérzés.
Fejsérülés után gyakran jelentkezik fejfájás, melyet figyelmeztető jelek (álmosság, gócjelek), valamint szédülés, ...

hiánya; metabolikus állapotok, idesorolva a cukorbetegséget, az elektrolitegyensúly-zavart, a magas vérnyomást és a vese-, máj- és pajzsmirigy-rendellenességeket; lehetnek anatómiai-, szerkezeti elváltozások, mint például agytumorok, fejsérülések, ...

gyomor-bélrendszeri (gyomor-bélhurut, vakbélgyulladás, heveny hasi kórképek)
központi idegrendszeri (fejsérülés, koponyaűri nyomásfokozódás, Méniére-betegség, egyensúlyszerv gyulladása)
anyagcsere okok (gyógyszerek, veseelégtelenség, alkohol) ...

A zúzódásos sérülések nem komolyak, és kezelés nélkül önmaguktól is begyógyulnak, bár a fejen létrejövő zúzódások mögött súlyos fejsérülések is meghúzódhatnak (koponyatörés az agyban keletkező vérzéssel).

A primer fejfájásoknak, mint amilyen a migrén, nincs nyilvánvaló fizikai oka. A szekunder fejfájások más körülmények vagy betegségek miatt, például másnaposság, fejsérülés, agyhártyagyulladás vagy melléküreg-gyulladás következtében lépnek fel.

Csak ritkán súlyos betegség kísérő tünete, mint a szélütés, fejsérülés, agyi érelváltozás, fertőzés (agyvelő-, agyhártyagyulladás). Minden olyan esemény kiváltja, amely növeli a koponyaűri nyomást: például agyvérzés, agydaganat.

Hajlamosító tényezők között egyes felmérések szerint szerepet játszhat a magas koleszterin szint, az alacsony iskolázottság, a többszöri fejsérülés, illetve családi halmozódást is mutat.

(Down-szindróma, törékeny X szindróma), környezeti tényezők, genetikai betegségek (galaktozémia, fenilketonúria stb.), anyagcsere okok (pajzsmirigy-alulműködés), alultápláltság, mérgezés (alkohol, kokain, ólom), trauma (fejsérülés, koponyaűri vérzés) ...

A görcsroham a normál, összerendezett agyműködés átmeneti megszűnésének következménye, mialatt egy teljesen kontrollálatlan "elektromos vihar" söpör végig az agysejteken. Az epilepszia, súlyos fertőzések (pl. gennyes agyhártyagyulladás), fejsérülés ...

Ugyanez a teendő akkor is, ha láz, nyaki merevség, egybefolyóvá váló beszéd, zavart­ság jelentkezik, különösen fejsérülést követően.

Az okok között szerepelhetnek idegrendszeri degeneratív betegségek (Huntington-kór), agyérbetegségek, stroke, bizonyos gyógyszerek fogyasztása, ritkán fertőzések, fejsérülések, mérgezés, anyagcsere-betegség, esetleg tumor is okozhatja.

Az előzőekben ismertetett okok rendszerint idült betegséget okoznak, de a szervezet számára stresszhelyzetet jelentő történések (súlyos baleseti sérülés, fejsérülés, égés, sokk, súlyos fertőzések) esetén 2-3 nap alatt is keletkezhetnek fekélyek.

Gyakran észlelhető pszeudoneuraszténiás szindróma a központi idegrendszert érintő betegségek kapcsán, például infekció vagy fejsérülés után, Alzheimer-kór vagy más típusú demencia kezdetekor.

Lásd még: Szindróma, Daganat, Hányás, Cukorbetegség, Eszméletvesztés