Diszgráfia

diszgráfia
Az írásképesség zavara agykérgi rendellenesség folytán.
Lélektani szakszó a latin dis- (félre, el) előtagból és a görög graphó (ír) ige tövéből. grafika.

A "diszgráfia" jelentése: Írászavar, az írás képességének teljes vagy részleges elvesztésével járó tanulási zavar.

Az írás zavara (diszgráfia)
F8120
Az aritmetikai készségek zavara (diszkalkulia) ...

Ezeknél a gyermekeknél a következő beszédtünetek épülnek egymásra: megkésett beszédfejlődés (3 éves kor után indul meg), általános pöszeség, a beiskolázáskor olvasás- és/vagy helyesírászavar (diszlexia, diszgráfia), a pubertásban hadarás.

Az újabb kutatások a diszkalkulia, diszlexia, diszgráfia okaként a csecsemőkori agytörzsi primitív reflexek rendellenes fennmaradását valószínűsítik.

A leggyakoribb eset mégis az, amikor a nyugtalan viselkedés hátterében a fel nem ismert iskolaéretlenség vagy a terápia nélkül hagyott tanulási részképességzavar, például diszlexia, diszgráfia, illetve teljesítménykényszer áll.

Ide tartoznak a magatartászavarok, a hiperaktivitás, a diszlexia, a diszgráfia és a diszkalkulia.

See also: Diszlexia, Pszichiátria, Fejlődési rendellenesség, Daganat, Természetes gyógymód