| |
tetű
Emberen, állaton élősködő apró, szárnyatlan rovar: lapostetű. Származékai: tetves, tetvesedik, tetvez, tetvészik, tetvészkedik.
Ősi örökség a finnugor korból: vogul tehem, osztják togtem, lapp tihke (tetű).
Tetű
A tetvek kis fehéres színű állatkák, a szőrzetében élnek, és szerencsére szabad szemmel is jól láthatók. A felületes szemlélő esetleg korpának nézi őket, pedig láthatóan mászkálnak a szőrszálakon.
Ezek tavasszal a téli petékből kelnek ki, mégpedig minden egyes petéből egy parányi kis tetű bujik elő, mely kedvező körülmények között már 10 nap mulva, négyszeri vedlés után kifejlődik és egy új levéltetűfalka ősanyjává (fundatrix) lesz.
Az egyik állatkájáról a következőket írja: "Ez a fajta ezerszer kisebb, mint egy nagy tetű szeme". Ilyen pontos mértékegységekkel dolgozott.
A külső élősködők közül sokat kínozza a nyulat a kullancs (Ixodes), tetű (Hćmodipsus bryocephalus) és atkák (Trombidium), mely utóbbi bőrgyulladást okozhat. A bolha is állandó élősködője.
állítható - hogy bár sok olyan állat van, amely az emberek többségében undort kelt, mégis vannak, akik rajonganak értük - hármat közülük senki sem szeret, vagy aki mégis, azt valószínűleg már bezárták valami csendes helyre. Ők név szerint a tetű, ...
 Lásd még: Kutya, Nyúl, Szarvas, Kagyló, Bolha
|
