Szitakötő

Szitakötők
Leucorrhinia pectoralis
Leucorrhinia pectoralis (CHARPENTIER, 1825) Lápi szitakötő, Piros szitakötő ...

Szitakötő
-eredetileg- szitakészítő mester, vékony testű, hártyás szárnyú ragadozó vízparti rovar.
A szita szó összetétele a köt igenévi alakjával, ezt az igét más mesterségekkel kapcsolatban is használták, például gombkötő.

Sávos szitakötő (Calopteryx splendens)
A sávos szitakötő megtalálható Nagy Britanniától és dél Skandináviától észak Európa nagy részén keresztül, dél Franciaországban, észak Olaszországban, ...

Óriás-szitakötő (Anax imperator)
Jegyei: 7-8 cm hosszú, a szárnyainak fesztávolsága 10-11 cm, az egyik legnagyobb szitakötő fajunk! A hím potroha égszínkék, fekete rajzolattal, a nőstényé zöldeskék, széles, barna rajzolattal.

A szitakötőket azonban még a Jura-korszaknál is messzebbi időkre lehet visszafelé követni. Már a Kőszénkorban jelennek meg a Protodonaták. Hatalmas felvirágzásnak indulnak és a Triasz-korban hanyatlanak csak le.

Erdei szitakötő (Ophiogomphus cecilia)
Vélemények: Erdei szitakötő (Ophiogomphus cecilia)
Vélemények ...

Csermelyszitakötő - Onychogomphus forcipatus
Védett állatok: ízeltlábúak: rovarok.
Természetvédelmi értéke: 2.000 forint
Védett. Ízeltlábúak törzse, rovarok osztálya, szitakötők rendje.

szitakötők, egyenesszárnyúak, bőrszárnyúak, fülbemászók, recésszárnyúak, legyek, fenyőfélék-, kender-, fűfélék magjai
Referencia
További információk ...

A szitakötők esetleg halászatilag károsak, a többi rovarok is károsak, tehát hasznos munkát végzett.
Máj. 12-én 1897. Rajka. 2 db.

Sávos szitakötő (Calopteryx splendens)
Törpedenevér (Pippistrellus pippistrellus)
Varangy (Bufo bufo) ...

Nagytestű szitakötőink szép képviselője a nádi acsa. Ez a nőstény, a hímek mintázata kékes színű.
Album: KFKI Élővilág - Állatok ...

A Mátra hideg vizű patakjaiban fejlődik a hegyi szitakötő (Cordulegaster bidentata) lárvája. A fekete-sárga színezetű imágó azokat a 800 méter fölötti szakaszokat kedveli, ahol az erdő a patak fölött összezárul.

Főleg sáskákkal, szitakötőkkel, barna ásóbékával és más kétéltűekkel, hüllőkkel, apró rágcsálókkal táplálkozik.

A folyami szitakötők (Gomphidae) családjának mind a négy faja előfordul.

A leggyorsabb röptű rovarok, a szitakötők léte is vízhez kötött. Lárvája mozdulatlanul várja áldozatát, s ha elég közel kerül, fogókészülékét olyan gyorsan vágja ki, hogy még az ebihalaknak sincs esélyük elmenekülni.

A szitakötők gyors röptükkel kápráztatnak el bennünket. Jellegzetes, élénk színű szárnyai miatt könnyedén felismerhető a sávos szitakötő (Calopteryx splendens).

Nádasaink környékén és kertjeinkben is előfordulnak a karcsútestu, kék és zöld ragadozó szitakötők: a szép légivadász, a kisasszony szitakötő és az acsa-félék, a virágok nektárját és a lehulló gyümölcsök nedveit szívogató színes lepkék, pillangók, ...

Az ízeltlábúak közé tartozó kövi rák és számos szitakötő faj előfordulása a patakok tisztaságát jelzi. Erdőszegélyeken, kisebb rétfoltokon találkozhatunk az alpesi sáskával. Itt éri el elterjedésének Ny-i ill.

A térség jelentős szitakötő faja a piros szitakötő (Leucorrhinia pectoralis).
A Fertő - tó legnagyobb veszélyeztető tényezője az eutrofizáció.

Többnyire kisebb-nagyobb szitakötőkkel, lepkékkel és sáskákkal táplálkoznak. Darazsakat és méheket is fogyasztanak, némileg ellenállóak a szúrásukra, de kitépik a fullánkjukat, mielőtt lenyelnék őket.

A közönséges hangyaleső szitakötőre emlékeztető, erős szájszervű rovar. Testhossza 28-35 milliméter, a kiterjesztett szárnya 87 milliméter. Csápjai rövidek.

A kacsacsőrű emlős étrendje: különböző rovarlárvák, rákok, férgek, májuslegyek, szitakötők, kagylók, halak ikrái, békák tojásai, ebihalak, kis békák és halak. A víz fenekén, búvárkodva keresi az eledelét, jobbra-balra fordítva fejét a sárban.

Elfogja a kis bogarakat, a szunyogot, az apró szitakötőfélét és minden álczáját; de ott, a hol vizek táján nagy legelők vannak, nagy barátja mindenféle legelő jószágnak is, a mely körűl, de néha rajta is ugyancsak szedegeti a sok legyet és mindazt, ...

Telepesen fészkel, sokszor a partifecskékkel együtt. Fiókáit a partfalba vésett, akár 2 méter hosszú üregben neveli. Főleg repülő rovarokkal, darazsakkal, lepkékkel, szitakötőkkel, sáskákkal táplálkozik.

Elsősorban repülő rovarokat zsákmányol (legyeket, szitakötőket, szúnyogokat, lepkéket), de elnyeli a halivadékot, béka- és gőtelárvát is, sőt a vízbe hullott apróbb madárfiókát, de apróbb emlősöket is.

Tipikusan dél-európai faj, mely kevés kivételtől eltekintve valójában csak a Kárpát-medencében tudott sikeresen északi irányba is felhatolni. Nagymérető és kifejezetten erős fonalakból szőtt hálóiban nagyobb testű lepkék és szitakötők is fennakadnak.

Lásd még: Denevér, Acsa, Szúnyog, Varjú, Sólyom