Sertés

sertés
v. disznó (Sus scrofa domestica, l. a melléklet két képét) házi állat, mely a páros ujju, de nem kérődző emlős állatoknak a disznófélék v. sörtések alrendjébe tartozik. A S.

A sertés formák rendszertani beosztása az erdei disznó felfedezése óta némi változáson ment át.

A mangalica sertések bőre pigmentált szürkés­fekete, a természetes testnyílások és a túrókari­ma feketék, a csecsek és a körmök ugyancsak feketék. A fültő alsó szélén egy világos folt található a pigmentált bőrön, ez az ún.

Sertéslábú bandikut - Chaeropus ecaudatus
Sivatagi bandikut - Perameles eremiana
Patkánykenguru-félék - Potoroidae ...

Sertés, gyalázatos, mocskos, gusztustalan ember, -melléknévként- trágár. Származékai: disznóság, disznólkodik.
Ótörök jövevényszó: csuvas sziszna, ócsuvas *dzsisznag. A (feltételezett) ősi csuvas alak szabályosan gyisznó lett nyelvünkben, erre a 15.

A gyapjas sertés: mangalica - videóval
A tíz leghihetetlenebb szem az állatok világában
Tárgy: A víziló (Hippopotamus amphibius)
Neved: ...

Vérszívók közül sertéseken gyakori a disznótet (Haematopinus suis), az embereken két faj, a ruhatet (Pediculus humanus) és a lapostet (Phthirus pubis) élhet, vírusokat és baktériumokat is terjesztenek.

Magyar nagyfehér sertés (Sus scrofa scrofa hungarian_white)
Magyar szürke marha (Bos taurus taurus hungarian_grey)
Magyar tarka marha (Bos taurus taurus hungarian_pied)
Mangalica sertés (Sus scrofa scrofa mangalitsa) ...

Picinek majdnem egyformák, megtévesztésig hasonlítanak a normál sertésre, vagy a vietnámi malacra. Az igazi törpe malacnak pici apró fülei vannak, rövid tömzsi alkatú, az orrocskája is tömpe. Amelyiknek hosszú az orra, az kicsit gyanús.

A mesterséges termékenyítést elsőként haszonállatok körében alkalmazták széles körben, ló, szarvasmarha, majd sertés, juh, kecske, sőt madarak esetében. Napjainkban azonban mind több egzotikus, veszélyeztetett állat tenyésztésében is alkalmazzák.

Ha a Hortobágy állatvilágáról esik szó, először talán mindenkinek a szilaj állattenyésztéssel meghonosodó szürke marha és rackajuh, valamint a mangalica sertés és a nóniusz ló jut az eszébe.

Bemutatásra kerülnek itt lovak, szarvasmarhák, juhok, kecskék, sertések, ludak, tyúkok, galambok, de még egerek, patkányok, görények, valamint kutya is.

A különböző szerotípusokat fertőzött állatok (rágcsálók, sertés, kutya) hordozzák, vizeletükkel ürítik és közvetítik. Menyétfélékben is kimutatták a megbetegedést.

A vaddisznó a házi sertés egyik közvetlen rokona, az erdők és mocsaras vidékek egyik leggyakoribb vadja. Zömök testű, rövid lábú, nem kérődző, páros ujjú patás. Kicsinyei csíkosan születnek.

A ház körüli állatseregletből még csak a sertés érdemel néhány szót. A disznók közül is sokat étvágytalanná, kedvetlenné tesz az esőt megelőző változás.

Megszállja a barom hátát, a sertés, a juh nyűves részét: az állat pedig meg se moczczan, veszteg áll, hogy szárnyas jó barátja, a seregély, szép csinján kifeszegethesse és kiszedhesse a gonosz nyűvet; ...

Számos olyan bolha van azonban, és ilyen az emberbolha is, mely megszokott gazdáján kívül más állatból, így a sertésből is szív vért.

Akkor Lendl Adolf kezdeményezte, hogy a gazdasági jelentőségüket vesztett magyar fajtákat, mint a magyar szürkemarhát, a mangalica sertést, vagy a rackajuhot az Állatkertben bemutassák.

Mindig úgy intézi a keresgélést, hogy a legelő jószág árnyéka ráessék; a turkáló sertések között a sárgyókával együtt az orr közelébe férkőzik, hogy a kitúrt földből a sok kukacot kiszedhesse.

A legelterjedtebb disznóféle (Suidae), a házisertés őse. Erdőkben és mezőgazdasági művelés alatt álló területeken egyaránt gyakori. Főleg szürkületkor és éjszaka mozog. Kedvelt szokása a dagonyázás.

A kísérletek szenvedő alanyai legnagyobbrészt egerek, patkányok és tengerimalacok illetve nyulak, kutyák, macskák, majmok, madarak, halak és vágóállatok, például sertések, szarvasmarhák és kicsinyeik.

Az alábbi lista azt a 84 magyarországi emlősfajt tartalmazza, amelyekkel vadon találkozhatunk. A háziasított emlősök (kutya, macska, vadászgörény, ló, szamár, sertés, szarvasmarha, bivaly, juh, kecske, laborpatkány, laboregér, házinyúl stb.) nem ...

is, amelyek megszokott gazdájukon kívül egyéb állatok vérét is fogyasztják. Ebbe az utóbbi csoportba sorolható az emberbolha (Pulex irritans) is. Az emberbolha tehát vérszívó ektoparazita, alapvetően embervérrel táplálkozik, de például a sertésből is ...

tarka mezben pompázik; soknak érczfényü fejtollazata és szárnytükre is jellemző; tengeren, tavakon, folyókon élnek; táplálékuk igen változatos, szinte mindent megesznek, így hát sok tekintetben ők a madarak között, a mik az emlősök közt a sertések.

Lásd még: Kutya, Disznó, Szarvas, Malac, Farkas