Sármány

Sármány
(állat, Emberiza L.), a kúpcsörü pintyfélék egyik neme. Jellemzi őket, hogy felső kávájuk az alsónál keskenyebb, hátsó ujjuk karma rövidebb az ujjnál; evező tollaik közül az első négy hosszabb és az elsőnek külső zászlója szűkített.

Sármány
Mellén sárga tollazatú tarka pintyféle énekesmadár.
Elhomályosult összetétel a sárga ősibb sár formájából és az elavult mál (mell, begy) szóból.

Kerti sármány (Emberina hortulana)
Elterjedés: Anglia kivételével csaknem egész Európában, továbbá Ázsiának a Földközi-tenger keleti partvidékétől Mongóliáig terjedő részen költ.

Nádi sármány (Emberiza schoeniclus)
Vélemények: Nádi sármány (Emberiza schoeniclus)
Vélemények ...

Citromsármány - Emberiza citrinella
Védett állatok: gerincesek: madarak.
Természetvédelmi értéke: 10.000 forint
Védett. Gerincesek törzse, madarak osztálya.

A fenyősármány (Emberiza leucocephalos) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a sármányfélék (Emberizidae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék
1 Elterjedés
2 Alfajai
3 Megjelenés
4 Életmód
5 Szaporodás
6 Források ...

A SÁRMÁNY.
Leirás. Veréb nagyságú, de hosszabb, ösztövérebb madár. Az öreg hím begye, hasa és fejeteteje aranysárga, a mit a régiek «sárarany» színnek mondottak, innen a neve.

Citromsármány (Emberiza citrinella)
Néhány pár fészkel a területen. Fészkét fűcsomó alá rejtve, a talajra építi.
Könnyen memorizálható, lassú énekét a hím, kiemelkedő helyen ülve hallatja.

Az igazi magevők, mint a pintyfélék, sármányok, galambok s a tyúkfélék közt számos faj, a növények legnagyobb ellenségei, a mennyiben a magtáplálékot erős zúzájuk úgy összeőrli, gyomruk úgy megemészti, hogy e magvak teljesen elvesznek, megsemmisülnek.

Említésre érdemes a nagy fülemüle (Luscinia luscinia), kerti sármány (Emberiza hortuana) és a kékbegy (Luscinia svecica) felbukkanása is.

Az utóbbiak jellegzetes madárfaja a nádirigó (Acrocephalus arundinaceus), a cserregő nádiposzáta (A. scirpaceus), a foltos nádiposzáta (A. schoenobaenus), valamint a nádi sármány (Emberiza schoeniclus) .

Közép- és Dél-Amerikában a trópikus kultúrterületek jellegzetes törpe díszpintye, másutt a sármányfélék családjába van sorolva.
A tövises bokrokkal benőtt részeken népes kolóniák fészkelnek.

Az ősz végétől ezres csapatokban táplálkoznak a környező gazosokban és éjszakáznak a tavak nádasaiban a magevők közül: nádi sármányok (Emberiza schoeniclus), citromsármányok (Emberiza citrinela), erdei pintyek (Fringilla coelebs), ...

Gabonaszemeket is kihelyezhetünk a pintyféléknek és sármányoknak (erdei pinty, fenyőpinty, citromsármány), mint például búzát, árpát és zabpelyhet, bár ők inkább a földről szedegetik össze a magokat és szemeket, ...

Sárgahasú sármány
Asztrildok, amandinák (3.)
A Fischer-törpepapagáj (1.)
Indigópinty (2.)
A kis sándorpapagáj színöröklődésének törvényszerűségei (2.)
Ausztráliában jártam... (2.)
A kékszárnyú réce (1.)
A szivárvány lóri tenyésztése ...

Madárfajok Verébalakúak Sármányfélék Sarkantyús sármány
A madárrendeket az itt található legördülő menüből választhatják ki.
A kategória
Kategória az aktuális 'Magyarország madarainak névjegyzéke' szerint.

Fönn, a ducatetető asztalán a cinegéket, csúszkákat satöbbi tarthatjuk jól olajos magvakkal, lenn pedig a pintyek, sármányok, búbospacsirták és feketerigók számára teríthetünk asztalt.

(Corvus frugilegus), seregély (Sturnus vulgaris), házi veréb (Passer domesticus), mezei veréb (Passer montatus), erdei pinty (Fringilla coelebs), csicsörke (Serinus serinus), stiglic (Carduelis carduelis), zöldike (Carduelis chloris), citromsármány ...

Cinegeszeru ügyességgel kutat a stiglic, a bogáncs, a pitypang, a bojtorján és más évelő növények szárain. Télen nagy számban lepik el a dulők fáit a meggyvágók, sármányok, fenyőrigók és a sordélyok.

A hajtások mentén legtöbbször a kék cinegét /Parus caeruleus/, a barkóscinegét /Panurus biarmicus/, a függőcinegét /Remiz pendulinus/ és a nádi sármányt /Emberiza schoeniclus/ találjuk, amint a levélhüvelyek alól, ...

Lásd még: Pinty, Sólyom, Pacsirta, Bagoly, Seregély