Kezdőlap (Sarki csér)
Kezdőlap  
 
 
Kezdőlap » Állatok » Sarki csér


 

Sarki csér

Állatok Sarki búvárSarki lúd

Sarki csér
Minden évben több mint 30.000 km-es utat tesznek meg a sarkvidékek között. Nagy kolóniákban fészkel. 1 - 3 tojást raknak, amik 20 - 24 nap alatt kelnek ki.

 


A sarki csér (Sterna macrura L.)
[Régi neve: arctica]
Az Ó- és Újvilágban is elterjedt sarki csér az északi tájakon a halászcsérhez társul, esetleg helyettesíti azt. Valamivel kisebb, mint az előbb leírt rokonai.

A rekordot azonban a sarki csér tartja, amely Németország és Anglia partjaitól Európa, Ázsia és Észak-Amerika sarkvidéki területeiig költ.

A vonulási világrekorder a sarki csér: minden évben megteszi az Arktisz és az Antarktisz között lévő 17 000 km-es utat. 30 évig is élhet, s így élete során több mint 1 millió km-t is megtehet ez a 100 g-os madár.
Forrás: Magyar Turizmus Zrt.

A küszvágó csér közelebbi rokonai a sarki csér (Sterna paradisaea) és a kis csér (Sterna albifrons).
Áprilistól októberig tartózkodik Magyarországon, rendszeres fészkelő.
Csodálatos állatvilág
A faj a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján ...

Ez az átlagos napi teljesítmény azonban nem igényel egyuttal jelentősebb óránkénti teljesítményt, mert a sarki csér röpülés közben szerzi a táplálékát, tehát útközben vonul is, meg táplálkozik is.

Madárfajok Lilealakúak Csérfélék Sarki csér
A madárrendeket az itt található legördülő menüből választhatják ki.
A kategória
Kategória az aktuális 'Magyarország madarainak névjegyzéke' szerint.

Sarki csér (Sterna paradisaea)
Kis csér (Sterna albifrons)
Fattyúszerkő (Chlidonias hybridus)
Kormos szerkő (Chlidonias niger)
Fehérszárnyú szerkő (Chlidonias leucopterus)
Alka (Alca torda)
Lunda (Fratercula arctica) ...

Sarki csér (Sterna paradisaea) Arctic Tern
Kis csér (Sterna albifrons) Little Tern Csak az észlelés adata küldendő be*
Fattyúszerkő (Chlidonias hybridus) Whiskered Tern
Kormos szerkő (Chlidonias niger) Black Tern ...

Lásd még: Fecske, Vándorsólyom, Bölömbika, Seregély, Gyurgyalag

Állatok Sarki búvárSarki lúd

 
 rssRSS