 Lásd még: Mezei pocok, Egér, Cickány, Róka, Bagoly
A pocoknyúl
A globális éghajlatváltozás több állatfaj mellet, a pocoknyulat is veszélyezteti.
pocok
(állat, Arvicola Keys. et Blas.), a rágcsáló emlősök rendjének egyik neme. Fülei rövidek, néha a bundába rejtőzöttek. Talpai csupaszok, 5-6 redősek. Farka egyenletesen szőrös.
pocok
Mezei egér.
Keleti szláv eredetű szó: ukrán, orosz pacjuk (patkány).
Ki a pocokkal!
Ha a növények egyik napról a másikra elhervadnak, vagy a gyökereken rágásnyomok láthatók, akkor biztos pocok volt a tettes.
A védekezés kíméletes módszerei: ...
A pocok-formák alcsaládja a legszorosabb értelemben vett egerekhez sok tekintetben nagyon közel álló s egymáshoz is nagyon hasonló kis rágcsálók beláthatatlan tömegét foglalja magában.
Pézsmapocok (Ondatra cibeticus)
Vélemények: Pézsmapocok (Ondatra cibeticus)
Vélemények ...
A mezei pocok nagyon szapora állat. Kora tavasszal, márciusban-áprilisban elkezd szaporodni. A nőstények 21 napig vemhesek, egyszerre 5-10 kölykük van. Az újszülöttek 1-3 g súllyal jönnek a világra, csupaszok és vakok.
Csalitjáró pocok - Microtus agrestis
Védett állatok: gerincesek:emlősök.
Természetvédelmi értéke: 10.000 forint
Védett. Gerincesek törzse, emlősök osztálya, rágcsálók rendje.
Pézsmapocok (Ondathra Zibethicus)
Európában először Csehországba telepítették 1906-ban. Innen indult hódító útjára már 1915-ben. Moson megyében már ekkor lőttek egy példányt. Ma az egész országban megtalálható. Életmódja vízhez köti.
Vöröshátú erdeipocok (Myodes glareolus)
Eurázsiában gyakori, keleti irányban egészen a Bajkál-tóig ér elterjedési területe. Apró, ám az erdei életközösség fontos eleme. Szinte mindenféle élőhelyen megtalálható.
Egy közép-ázsiai pocoknyúlfaj (Ochotona dauurica), a manul gyakori zsákmánya ...
Rágcsálókkal táplálkozik, kedvence a mezei pocok. Ezekre nyílt területeken vadászik. Szétbontott köpetei ezek koponyáival van tele. Havas teleken mindig több madarat, főleg verebeket fog.
A kidöntött fák hamar kisarjadnak, a hód elhagyott váraiban vidra, róka, borz és pézsmapocok telepedhet meg. A lakatlanul maradt várakat észrevétlenül elfoglalja a növényvilág.
A vadmacska fő táplálékát a vízipocok és más kisebb rágcsálók képezik, de a mókust sem veti meg. A vadmacska az olyan területeket kedveli, ahol nagy számban élnek talajon költő madarak, valamint mezei és üregi nyulak.
A Répce és a nagyobb patakok környékén a kósza-, vagy vízipocok (Arvicola terretris) okozhat károkat a kiskertekben.
Észtországban 64 emlősfajt jegyeztek fel, ezek közül három - a fakó pézsmapocok, a nyestkutya és az amerikai nyérc - behurcolt, kettő - a közönséges hód és az európai szarvas - újratelepített.
Tápláléka: hal, folyami rák, esetleg pézsmapocok és más kisebb kisemlôs, olykor gerinctelen állatok
Szaporodás: a nôstény 62 napi vemhesség után 1-5 kölyköt hoz világra
Magyarország legnagyobb menyétféle ragadozója.
A télen begyűjtött példányok gyomrában a madarak domináltak, kisemlős szőr (pocok, egér) csak nyomokban volt megfigyelhető.
Hazai vizsgálatok szerint a kisemlősök fogyasztása jelentős hányadban fordul elő (domináns a mezei pocok fogyasztása).
A jávorszarvast éppúgy lebírja, mint a szarvasmarhát, de ha kell pocokkal és rovarokkal sőt erdei gyümölccsel is beéri.
Ha már nagyok a fiókák és a tarlókon sok a mezei pocok, akkor ezekből is sokat zsákmányolnak. Április közepén érkeznek a bakcsók (Nycticorax nycticorax), a fészkelő párok száma eléri az 50-et.
Tömeges a mezei pocok (Microtus arvalis), gyakori a mezei cickány (Crocidura suaveolens), közönséges erdeiegér (Apodemus sylvaticus), közönséges vizicickány (Neomys fodiens), házi egér (Mus musculus), hörcsög (Cricetus cricetus), ...
rovarok, hernyók, csigák, földigiliszták, mezei pocok, kultúrnövények magvai
Referencia
További információk ...
Elsősorban rágcsálókkal, főleg mezei pocokkal táplálkozik, de gyakran zsákmányol gyíkokat, kisebb termetű madarakat, és nagyobb termetű rovarokat is. A vörös vércsére a legnagyobb veszélyt szintén a középfeszültségű szabad légvezetékek jelentik.
Leggyakoribb fajok a gímszarvas, a vaddisznó, a róka, a nyest, a nyuszt, a hermelin, a denevérek, a pézsmapocok és a mezei nyúl. Időnként egy-egy hód is felbukkan a Duna szigetein.
A nádast kísérő zsombékosokban, mocsári és parti sásosokban bizonyítottan él a rágcsálók közé tartozó patkányfejű pocok. A jégkorszakból visszamaradt (reliktum) állatfajnak ez a terület a legdélibb lelőhelye.
Lásd még: Mezei pocok, Egér, Cickány, Róka, Bagoly
  
|
