| |
A hosszúfülű naphal (Lepomis auritus L.)
Nevét a kopoltyúfedő feketeszínű, hosszukás függelékéről kapta, amely különösen idősebb példányokon tűnik szembe. Hossza 20 cm. Alapszíne zöldeskék, narancsszínű foltokkal, a pofák is narancsszínűek.
| |
A süllő rokonai hazai vizeinkben a kősüllő, a naphal és a mindenütt található sügér. E fajok a süllővel nem versenyezhetnek. A süllő szép, formás, nyújtott, oldalról enyhén lapított teste már az első nézésre szembetűnik.
| |
Egyik legtarkább halunk, a naphal (Lepomis gibbosus) mint díszhal került hazánkba, de ma már mindenütt megtalálható. Akváriumban is megél, gyorsan szelídül és kézből is elfogadja a táplálékot. Kiváló csalihal.
| |
Egyéb halak közül rengeteg a küsz (alburnus alburnus), a naphal (Lepomis gibbosus) is és fenékjáró küllő (Gobio gobio). a küsz (alburnus alburnus) jellemzője, hogy háta fekete színű és kb.
| |
Óvakodjunk azoktól a fajoktól, amelyeknek egyik-másik úszósugara hegyes tüskévé módosult (pl. naphal, törpeharcsa), vagy ezeket a tüskéket az elpusztított halról távolítsuk el.
| |
A hinaras részeken nagy számban él a szivárványos ökle (Rhodeus sericeus), vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophthalmus), sügér (Perca fluviatilis), naphal (Lepomis gibbosus) és jónéhány értékes stagnofil faj is viszonylag jelentős állományban ...
| |
 Lásd még: Sügér, Ponty, Csuka, Szarvas, Réti csík
|
