Mór teknős (Testudo graeca)
Előfordulás: Európában a Pireneusi-félsziget déli részén, Szicília tengerpartján, Olaszország déli részén, a Fekete-tenger partján és a Balkán keleti részén, ...
A tőlünk délre élő, növényevő szárazföldi teknősök görög teknős mór teknős pedig melegigényesek, a mi kontinentális, fagyos teleinket a szabadban nem élik túl, bár egyes elengedett példányokról időnket felröppen a hír.
Ugyanis ez a faj, közeli rokonához, a - nálunk szintén látható - mór teknőshöz hasonlóan a hosszú, forró nyárhoz, és az enyhébb, rövidebb telekhez szokott.
Nem úgy mint a hozzájuk nagyon hasonlító mór teknősöké amely egy darabból áll. Az ivarérett állatok tavasszal, április elején párzanak, és kora nyáron rakják le majdnem gömbölyű tojásaikat a laza avar, tőzeg vagy föld közé.
Görög-mór teknős (Testudo hermanni, graeca)
Hieroglifás teknős (Pseudemys concinna hieroglyphica)
Hosszúfarkú gyík (Takydromus sexlineatus)
Indiai ökörbéka (Kaloula pulchra)
Kaszpi teknős (Mauremys caspica)
Keleti unka (Bombina orientalis) ...
A teknőskifutóban az afrikai sarkantyús teknősökön kívül kisebb termetű dél-európai rokonaik is láthatóak, a görög és mór teknősök.
a görög és a mór teknőst), mivel egymással párosodás után furcsak teknősök jöhetnek a napvilágra. Ezen kívül más teknősök más betegségekkel is rendelkezhetnek, amely iszonyatos eredménnyel zárulhat.
 Lásd még: Teknős, Farkas, Párduc, Hópárduc, Résteknős
  
|
RSS
