KELETI SÜN
Erinaceus concolor
Küllemi leírás
A legnagyobb hazai rovarevő emlős, testhossza elégeti a 30 centimétert. Testtömege átlagosan 800-900 g, a telelésre felkészült állapotban pedig akár 1500 g is lehet.
A keleti sünt leggyakrabban csak a sün névvel jelölik. Főleg a mesékben szerepel gyakran a régies sündisznó elnevezés is. Egyéb népies nevei a sül és a tüskésdisznó. (A szó etimológiáját lásd a sünfélék szócikkben!) ...
Keleti sün - Erinaceus concolor
Védett állatok: gerincesek:emlősök.
Természetvédelmi értéke: 10.000 forint
Védett. Gerincesek törzse, emlősök osztálya, rovarevők rendje.
Keleti sün a gazosabb kertekben, vakondok főleg a temetőkben, szürke hosszúfülű denevér (Plecotus austriacus) a tornyokban él.
Keleti sün (Erinaceus concolor)
Közönséges vakond (Talpa europaea)
Erdei cickány (Sorex araneus)
Havasi cickány (Sorex alpinus)
Törpecickány (Sorex minutus)
Keleti cickány (Crocidura suaveolens)
Mezei cickány (Crocidura leucodon) ...
Ide került ugyanis az a kilenc keleti sün (Erinaceus concolor), akik elárvulva kerültek be a vadasparkba.
Hazánkban a keleti sün gyakori. Túlnyomórészt vagy kizárólag éjjel mozog. Szívesen elfogadja a szabadba kirakott ételt is.
Jelen van keleti sün (Erinaceus europaeus), vakond (Talpa europaea), mezei pocok (Microtus arvalis), mezei cickány (Crocidura suaveolens), közönséges erdeiegér (Apodemus sylvaticus), közönséges vizicickány (Neomys fodiens), házi egér (Mus musculus), ...
Élőhelyük: Dús aljnövényzetű, ritkás erdőkben, de mindenekelőtt cserjésekben, települések környékén élnek, még belvárosi parkokban is. Hazánkban a keleti sün gyakori. Túlnyomórészt vagy kizárólag éjjel mozog.
A területről ismert további emlősfajok a menyét (Mustela nivalis), az erdei cickány (Sorex araneus), gyakoribb az erdei egér (Apodemus sylvaticus), a sárga-nyakú erdei egér (Apodemus flavicollis), a vakondok (Talpa europea) és a keleti sün ...
 Lásd még: Sün, Disznó, Szarvas, Vaddisznó, Patkány
|
