| |
A gyöngykagyló egy osztrigafajta, amely gyöngyöt termel magából. A puhatestűek törzsébe tartozik, a többi csigához és kagylóhoz hasonlóan, a kagylók mindegyik példán...
Hirdetések a kategóriában:
...
Kagyló (Cytherea) házának a belseje.
Közvetlenül a két köpenylemez alatt következik a két kopoltyúlemez (d,e), már tudniillik mindkét oldalon kettő.
A kagylók között is van legalább is egy valódi élősködő faj, amely nemcsak fiatal korában ilyen, mint az Unió-félék, hanem meglett korában is.
csigák, kagylók, tengerisünök, apró rákok, férgek
Referencia
További információk ...
A költőterületen kagylók, csigák és rákok képezik a táplálékát, de nyáron rovarokat és növényi anyagokat is fogyaszt.
A fülkagyló előrehajtva eléri az orrhegy. Izzadságmirigyek hiányában a hatalmas fülkagyló a test hőszabályozásában is fontos szerepet játszik. A hátulsó talp feltűnően fejlett, hossza felülmúlja a 110 mm t.
Először egy kis lyukat vájva elfolyatták a tejet, aztán a diót kettévágták egy macsétával, majd a héj egy kagylószerű darabjával könnyedén kilapátolták a belét.
A szivárvá-nyos ökle (Rhodeus seriuceus amarus) a térség minden olyan folyóvizében előfordul, ahol tavi-, folyami-, vagy festőkagyló él, hiszen halacskánk ikráit a felsorolt kagylók valamelyikének kopoltyúlemezei közé rakja.
Kagylói nincsenek és fülnyilásai nagyon hátra fekszenek. Mellső lábai kisebbek, de mindenik lába 5-ujjas és úszóhártyás. Farka jelentéktelen bőrlebeny. Bőre igen vastag, csupasz, de érdekes. A XV. sz.
Nevét onnan nyerte, hogy táplálékát szívesen mártja vízbe, szívesen mosogatja, illetve víz alól szedegeti (kagylók, csigák, halak). Testre a hímek egy kicsit erősebbek a nőstényeknél. Bundájuk sárgásszürke, feketével keverve.
De e közben, mint Bruhin megfigyelte, az a baleset érheti, hogy kinyujtott elülső lábait betolja valamely kagyló széttárt héjai közé, s ekkor nagyon szorult helyzetbe jut, ...
A kontinentális talapzat fölött a tengerek bővelkednek kagylókban, a rozmárok fő táplálékforrásában, de minthogy a hosszú északi-sarkvidéki télen át ezek a puhatestűek a sötétben hevernek, nem könnyű rájuk találni.
Háta zöld, minden toll rézszínű szegéllyel és kagylószerű rajzolattal. A nagy evezők és fedezőik gesztenyeszínűek, a kis és középső szárnyfedők halvány sárgásbarnák, fénylő feketezöld szalagozással. Hátának közepe sötétkék; alsó teste fekete.
A csigák közül leggyakoribbak a kavics csiga (Lythogliphus naticoides), fialló csiga (Viviparus acerosus), kerekszájú csiga (Valvata piscinalis), a kagylók közül pedig a folyami kagylók (Unionidae) mindhárom faját, ...
A nép hiedelem szerint a fecske a telet a tengerben kagylóként vészeli át, és minden tavasszal visszaváltozik eredeti formájába.
Először hámló területeket vesz észre a szemek körül, az orron, a fülkagyló belső oldalán. Majd a szőrzet matt, töredezett lesz, helyenként hullani kezd. A tengerimalac eközben egyre erősebben vakaródzik, akár véres sebeket is kaparhat magán.
Kakas: Feje, nyaka, begye bíborkék, aranyos és zöld csillogással, háta zöld, minden toll rózsaszínű szegéllyel és kagylószerű rajzolattal, a nagy evezők és fedőik gesztenyeszínűek a kis és közép szárfedők halvány sárgásbarnák, ...
Elsősorban vegetáriuánusok, de esznek nyers húst (halat, kagylót, férgeket és rovarokat) is. Főleg a növények lágy részét eszi meg. Képes a hosszú böjtre is, amikor szinte semmit sem eszik.
HAVLIĂEK JÓZSEF. Egy kagylótól megfogott Hydrochelidon leucoptera. - Aquila 1894. 168-169. l.
HERMAN OTTÓ. A méh ellenségei. - Term. -tud. Közl. 1876. 362. l.
HERMAN OTTÓ. Kánya, varjú és mezei egér. - U. o. 1876. 457-461. l.
Tápláléka: mindenevő, rákok, kagylók, kisebb gerincesek, gyümölcsök, magok stb.
Szaporodás: a nőstény 60-73 napi vemhesség után 1-7 kölyköt hoz világra.
Élettartam: vadon kevés él 5 évnél tovább, fogságban azonban 13-16 évig élnek ...
Különleges igénye: Sok kő, búvóhely, csigaházak vagy kagylóhéjak.
Etetése: Célszerű számára kifejezetten afrikai sügér eledelt vásárolni, emellett adjunk neki, garnélarák keveréket, planktont, algát, salátát cyclopst, vizicsigát.
Tápláléka igen változatos: halakat, békákat, ebihalakat, teknősöket, kígyókat, gyíkokat, rovarokat, lárvákat, pókokat, kagylókat, puhatestűeket, kisebb rágcsálókat, denevéreket, madártojásokat és fiókákat zsákmányol.
Éjszaka aktív, a fenéken talált gerinctelenekkel, köztük rákokkal (garnélarákokkal, tarisznyarákokkal és langusztákkal), tengeri sünökkel, tintahalakkal, polipokkal, csigákkal és kagylókkal táplálkozik, ...
Érdemes néhány kagylóhéjat helyezni az akváriumba, melyek kíváló búvóhelyként szolgálhatnak a halaknak. Élettelen vagy mesterséges korallokat is tehetünk díszítésként az akváriumba, amik kicsit bealgásodva az élő korall látványát nyújtják.
Táplálkozás: Táplálékuk vízinövények részeiből és magvaiból, rovarokból, férgekből, kagylókból, apró kétéltűekből és halakból áll.
A Dél-Amerika folyóvizeiben honos, akár egy méteresre is megnövő állatok, a legtöbb rájaféléhez hasonlóan az aljzaton mozogva keresi zsákmányát, kagylókat, férgeket és persze halakat.
Ásványi anyagok: nem hiányozhat a mészkő, szépiacsont, főtt tyúktojás összetört héja, csakúgy mint a madár-gritt sem, ami finom, apró kövekből és kagylóhéjdarabkákból áll.
A kacsacsőrű emlős Ausztráliában él folyópartokon és föld alatti üregekben. A kacsacsőrű emlős kétéltű, dús szőrzet borítja, tápláléka csigák és kagylók. Állkapcsa csőrszerű, szaruval borított; kloákája van, nem elevenszülő.
gerinctelen faj a Balti-tengerhez és az édesvizekhez kapcsolódik: bőségesen találhatunk itt ostorosokat, csillósokat, szivacsokat, kehelyállatokat, örvényférgeket, soksertéjűeket, előgyűrűsférgeket és zsinórférgeket, csigákat, piócákat, kagylókat és ...
a szilásceteken élnek a Cyamus nemzetséghez tartozó apró rákok, amelyek a bálna bőréről leváló hámsejteket eszegetik. A simabálnák fejének furcsa dudorai különösen kedvező élőhelyet nyújtanak ezeknek az állatkáknak. A lassan úszó fajokon apró kagylók ...
Kagylós pajzstetvek családja (Diaspididae). A nistények testét különbözi alakú, könnyen mozdítható pajzs borítja. Legismertebb és legveszedelmesebb fajuk az Észak Amerikából behurcolt kaliforniai pajzstet (Quadraspidiotus perniciousus).
 Lásd még: Kígyó, Csiga, Kutya, Macska, Fecske
|
