Kabóca
Tücsöknél nagyobb, harsányan cirpelő rovar.
Délszláv eredetű: szerb-horvát, szlovén kobilica (sáska), tkp.
2. Kabócamajmok (Callicebus Thos.)
Az ugró tamarin felfedezése óta az éjimajom formák (Aotinae) alcsaládján belül külön kell foglakoznunk a kabócamajmokkal. (Neme: Callicebus Thos., régebben Callithrix.) ...
Fiatal vörös kabócamajom (Callicebus cupreus cupreus).
Egy dolmányos hangyász vagy tamandua (Tamandua tetradactyla) őrjáratozik, mely során a bemutató talaj- és lombkoronaszintjét egyaránt bejárja.
Törpe selyemmajom (Callithrix pygmaea) ...
Hosszúfarkú kabócaegér
Notomys longicaudatus (Gould, 1844)
A hosszúfarkú kabócaegér Dél- és Közép-Ausztrália számos, egymástól távoleső területén honos volt. Eleven példányokat mindössze néhányszor láttak, az utolsót 1902-ben figyelték meg.
A vérpettyes kabóca (Cercopis sanguinolenta) feltni, fekete, vörös foltos egyedei elifordulnak a legtöbb élihelyen elsisorban a füveket és lágy szárú növényeket szívogatják. A változó tajtékoskabóca (Philaenus spumarius) mindenütt gyakori.
Különben nem is nagyon válogatók és a legkülönbözőbb kabóca-fajokra rábízzák petéiket. A kabóca belsejében már ott tanyázik a rárakott petéből kibujt Pipunculus-lárva, de ő maga még egészségesnek látszik.
pókok, levéltetvek, poloska és kabócalárvák
Referencia
További információk ...
Éji majmok (Aotinae) alcsaládja
Pókmajmok (Atelinae) alcsaládja
Bőgőmajmok (Alouattinae) alcsaládja
Sátánmajmok (Pihecinae) alcsaládja
Cebipithecinae alcsalád (kihalt)
Kabócatamarinok (Callimiconinae) alcsaládja ...
 Lásd még: Szarvas, Kutya, Medve, Bolha, Termesz
|
