Hód
A hód emlős állat, melyet az általa épített gátak és várak tettek híressé. A hód farka lapos, gondolkodása igen fejlett.
A hód által kidöntött fák
A kidöntött fák hamar kisarjadnak, a hód elhagyott váraiban vidra, róka, borz és pézsmapocok telepedhet meg. A lakatlanul maradt várakat észrevétlenül elfoglalja a növényvilág.
hód
(Castor L.,), a rágcsáló emlősök rendjében a hódfélék családjának egyetlen neme. Régen két faját különböztették meg, nevezetesen az európait és kanadait, manapság azonban e kettőt egyesítik. A közönséges hód (C. Fiber L.) 75-95 cm. hosszu, 30 cm.
hód
Nagy testű, rágcsáló víziállat.
Ősi ugor örökség: vogul hontel (hód). Az ugor alapnyelvben ótörök származék lehet: oszmán kunduz, tatár kondiz (hód).
A hód számára a tél nem a téli álom, hanem a szaporodás időszaka. A monogám szülők 105-107 napos vemhességet követően együtt gondozzák és táplálják egy-két utódukat. Elválasztásra kb. háromhetes korban kerül sor.
Hal vagy hód?
Az eurázsiai hódról (Castor fiber), Európa legnagyobb testű rágcsálójáról korábban azt hitték, hogy vízi életmódja miatt a halhoz hasonlóvá válik, ezért húsát böjt idején is fogyasztották.
Közönséges hód - Castor fiber
Védett állatok: gerincesek:emlősök.
Természetvédelmi értéke: 50.000 forint
Védett. Gerincesek törzse, emlősök osztálya, rágcsálók rendje.
Hód
Az eurázsiai hód (Castor fiber) valaha egész földrészünk folyó menti ligeterdeit és állóvizeit benépesítette. Később nemcsak élőhelyei fogyatkoztak, de vadászata is egyre kíméletlenebbé vált, ezért a XX.
Hód csontváza
A hód az ó-világ legnagyobb rágcsálója. A meglett hím testhossza 75-95 cm, farka 30 cm hosszú, vállmagassága ugyanannyi, súlya 20-30 kg, de néha ennél még jóval több.
Észtországban 64 emlősfajt jegyeztek fel, ezek közül három - a fakó pézsmapocok, a nyestkutya és az amerikai nyérc - behurcolt, kettő - a közönséges hód és az európai szarvas - újratelepített.
Az emlősfauna legértékesebb tagja a mintegy évtizede visszatelepített stabil populációt alkotó hód (Castor fiber), valamint a mindenütt jelen lévő vidra (Lutra lutra).
Ahol kisebb zsákmányra (nyúl, hód) vadásznak, általában csak egy pár van együtt. Minél nagyobb a zsákmány, annál több állat lakik jól belőle. Napi 4kg-os fejenkénti hússzükséglet mellett egy jávorszarvas 20 farkasnak elég 5 napra.
Leggyakoribb fajok a gímszarvas, a vaddisznó, a róka, a nyest, a nyuszt, a hermelin, a denevérek, a pézsmapocok és a mezei nyúl. Időnként egy-egy hód is felbukkan a Duna szigetein.
Európai hód (Castor fiber)
Mogyorós pele (Muscardinus avellanarius)
Erdei pele (Dryomys nitedula)
Nagy pele (Glis glis)
Kerti pele (Eliomys quercinus)
Csíkos szöcskeegér (Sicista subtilis)
Nyugati földikutya (Spalax leucodon) ...
 Lásd még: Szarvas, Kutya, Vidra, Nyúl, Mókus
|
