Harkályműhely
Harkályaink állandó madarak, legfeljebb télen kóborolnak. A hegyvidéken élők ilyenkor alacsonyabb területekre húzódnak. Az élelemben szegény őszi-téli hónapokban nehéz idők járnak a rovarevő madarakra.
harkály
Fakopáncs, a fák törzsén kúszó és kopogó madár. Alakváltozatok: harkány, harakály, harukáj stb.
Ősi hangutánzó szó az ugor időkből: vogul karkai.
Sáfrányharkály
Sárga alapszínűknek és rövid, elvékonyodó, felálló, borzas üstöküknek köszönhetően más fajokkal nem téveszthetők össze. Bóbitájuk miatt fejük nagynak tűnik.
'Harkályalakúak' kategóriába tartozó szócikkek
A kategória lenti listájában 8 szócikk található.
Harkályalakúak ...
A harkályok színezetük nyomán más csoportoknál jobban osztályozhatók, ezért beszélhetünk fekete-, zöld-, tarkaharkályokról satöbbi Egyetlen harkályfajnak sincsen kék tolla; a tollak nem is csillogók, ...
A harkályok óriása, csaknem varjú nagyságú. Hangja egészen különös: dallamos, a madár méretéhez képest vékony, kacagásszerű, egykor az erdei manókba vetett hitet táplálta.
Erdős hegy- és dombvidékeken fordul elő. Viszonylag ritka.
A fekete harkály (Dryocopus martius) a madarak osztályának harkályalakúak (Piciformes) rendjébe, a harkályfélék (Picidae) családjába tartozó faj.
Előfordulás
Európa nagy részén él, de Ázsiában is előfordul. Általában őreg erdőkben található.
A kontyos feketeharkály mindig felhívja magára a figyelmet mérete és erőteljes kopácsolása révén, de van még néhány érdekes jellemzője: ...
Harkályalakúak (Piciformes) rendje
Szakállas bajszika (Lybius dubius)
Orrszarvúmadár-alakúak (Bucerotiformes) rendje
Kaffer szarvasvarjú (Bucorvus_leadbeateri) ...
A harkályok gazdasági jelentősége. Lássuk már most gazdasági szempontból, micsoda értéket tulajdoníthatunk a harkályok működésének?
Királyharkály
Campephilus principalis (Linnaeus, 1758)
Az utolsó királyharkályt valószínűleg Kubában észlelték, mindössze néhány évvel ezelőtt, 1991-ben.
Rend: Harkályalakúak (Piciformes)
Család: Tukánfélék (Ramphastidae)
A Veszprémi Állatkert tukánja
CITES II.
harkály vájta faodvak, kikorhadt üregek, tégla és kőrakások, tetők alatt
Fészek típusa:
fészkelőüreg aljára hordott növényi részekből álló ...
9. A harkály csőre meg olyan, mint az ács csapoló fejszéje, mert csak vágással juthat el a korhadó fában rejlő kukaczhoz, a fa nyüvéhez.
A fekete harkály (Dryocopus martius) a legnagyobb termetű harkályunk. Meghatározása nem jelenthet gondot. Röpte nem hullámzó, mint a legtöbb harkályé, hanem csapongó, kissé esetlen. A hím egész fejtetője piros, a tojónak csak a tarkója.
Táplálkozás: A harkályokhoz és a fakuszokhoz hasonlóan főleg a fák törzsén keresi táplálékát. Ügyesen mozog fejjel lefelé is.
A közel varjú nagyságú fekete harkály (Dryocopus martius) sem számít ma már ritkaságnak. A gyors sodrású, tiszta vizű hegyi patakok ékessége az alig 1 - 2 párból álló vízirigó (Cinclus cinclus) állomány.
- A harkályodu átmetszete.
Többnyire a tojó rakja a fészket, míg a hím hordja a hozzávaló anyagot. Ez a szabály. Előfordult azonban a fordítottja is.
Mivel a fészekodúja körül nem tart territóriumot, csoportos fészkelése is megfigyelhető egy-egy öreg, harkályodúkkal teli fán. Mindig kész odút foglal el.
Ez az állat élőhelyén, Madagaszkárban, hol nincsenek harkályok, a harkály szerepét töltik be. Középső ujja hosszú, vékony szerszámmá alakult, amellyel, mint a harkály a nyelvével, kiszedi a rovarokat a fákon lévő járataikból.
Ez a kis állat a harkály szerepét tölti be az élőhelyén, mivel Madagaszkáron nincsenek harkályféle madarak. A véznaujjú maki éjszaka felkeresi az elhalt fákat, és hosszú ujjával kopogtatja a kérgüket.
Ezeken az élőhelyeken fészkelnek a hollók (Corvus corax), a szajkók (Garrulus glandarius) vagy a különféle harkályfélék (Picidae), de a költési időben találkozhatunk itt seregéllyel (Sturnus vulgaris), erdei pityerrel (Anthus trivialis), ...
Na és ne felejtsük ki a harkályokat sem az időjós madarak közül. Hangos kopácsolásuk, párhívó dobolásuk messze hangzik az erdők, gyümölcsösök fái között. Feltűnően gyakran felperdülő dobolással már fokozott nyugtalanságról árulkodnak.
A harkályok (Piciformes) közül a legnagyobb hazai állománnyal és természetvédelmi státussal rendelkező fehérhátú harkály (Dendrocopos leucotos) emelendő ki.
Nincs közöttük családi rokonság, csak egyetlen párhuzam: mindketten a harkályokat pótolják.
Madagaszkáron nincsenek fakopácsok, s ugyanez áll Új-Guineára is.
A napraforgó-magvak sok madarat (a csuszkát, pintyet, feketerigót, mátyásmadarat, harkályt) életben tart. A köles, a repcemag, a kukoricadara más fajok téli eledele. Tanácsos a magvakat száraz helyen, jól zárható edényben tárolni.
A legismertebb, legelterjedtebb harkályunk.
A Sas-hegyen az alsóbb részeken fészkel, ahol idősebb fákat talál. Odúját maga vési vastagabb fák törzsébe. Mivel minden évben új odút készít, a régi odúkat más madarak használhatják fiókáik felnevelésére.
Az erdők egészsége szempontjából fontos harkályfajok közül a közép fakopáncs (Dendrocopos medius) és a balkáni fakopáncs (Dendrocopos syriacus) fordul elő, ...
A szűk röpnyílású odúk ("A" és "B" típusok) bejáratát körben vékony alumínium lemez csíkokkal körbeszegjük, hogy a harkályok ne tudják az odú röpnyílását kibővíteni.
A harkályalakúak (Piciformes) rendjébe és a tukánfélék (Ramphastidae) családjába tartozik. Legfőbb jellegzetességük a lukacsos szerkezetű csontos anyagból álló csőrük; könnyű, de egyben nagyon erős is.
Fatörzs üregeibe, vagy elhagyott harkály odúba készíti fészkét.
Forrás
vissza a címoldalra ...
Az ártéri erdők ritka madara a szürke küllő (Picus canus) és a fekete harkály (Dryocopus martius). Az odvas füzesek baglyok és denevérek számára is megfelelő otthont biztosítanak.
Hasonlóan gazdag és változatos a tiszaalpári holtág is.
A fokozottan védett fehérhátú fakopáncs mellett minden hazai harkályfaj előfordul a Kőszegi-hegységben.
A fákon szívesen vadászik énekesmadarakra és harkályokra, a földön a védtelen foglyokat cserkészi be legyszívesebben, és ha alkalma adódik, kirabolja fészkeiket és megeszi a tojásokat vagy fiókákat is.
költ a szirti sas (Aquila chrysaëtos), az ártéri öreg erdők ritka költőmadara a réti sas (Haliaëtus albicilla), de itt költ a békászó sas (Aquila pomarina), darázsölyv (Pernis apivorus), valamint a fekete gólya (Ciconia nigra), fekete harkály ...
A Nagyerdőben nagyon sok az idős, odvas magyar fekete- és fehérnyárfa, itt fészkelnek állandó madaraink: a kékcinege, a széncinege, a barátcinege, a csuszka, a csóka, a rövid- és a hosszúkarmú fakúsz, a kuvik és a harkályfélék.
Költési időszaka márciustól augusztusig tart, fészkét fák üregében, vagy mészkő sziklákon rakja, de legszívesebben a császárharkály (Campephilus imperialis) elhagyott fészkét használja, ami általában legalább 20 m magasan, elhalt fenyőkön található.
Fekete harkály (Dryocopus martius)
Nagy fakopáncs (Dendrocopos major)
Balkáni fakopáncs (Dendrocopos syriacus)
Közép fakopáncs (Dendrocopos medius)
Fehérhátú fakopáncs (Dendrocopos leucotos)
Kis fakopáncs (Dendrocopos minor) ...
Fekete harkály (Dryocopus martius) Black Woodpecker
Nagy fakopáncs (Dendrocopos major) Great Spotted Woodpecker
Balkáni fakopáncs (Dendrocopos syriacus) Syrian Woodpecker
Közép fakopáncs (Dendrocopos medius) Middle Spotted Woodpecker ...
 Lásd még: Bagoly, Fakopáncs, Varjú, Fecske, Galamb
|
