Kezdőlap (Denevér)

 Állatok 

  » »
 
   

Denevér

Állatok  Déli hantmadár  Derby-kenguru

Denevér
A denevér végtagjai között szárnyszerűen kifeszülő bőrhártya segítségével repülni tudó, többnyire rovar- vagy gyümölcsevő kis emlős állat. A denevér barlangokban telel, éjszakai életmódot folytat, hallása éles, ultrahang segítségével tájékozódik.


Denevérek és vámpírok
Mindenki hallott már rémtörténeteket a denevérekkel (Chiroptera) kapcsolatban, hogy megtámadják az embereket, belecsimpaszkodnak a hajunkba, és vért szívnak. A denevérek egyenlőek a sötétséggel, halállal, vámpírokkal és egyéb rémisztő dolgokkal, igaz? Tévedés.

A denevérek (Chiroptera) egy gerinchúrosok törzsébe és emlősök osztályába tartozó rend.
Az emlősállatok közül egyedül álló repülési képességük. Szárnyukon egyáltalán nincs toll, hanem egyfajta bőrszárny.
nagy denevérek (Megachiroptera) ...

Denevérek (Chiroptera)
Családok 17 család és 928 ma élő ismert faj.
A denevérek (Chiroptera) a emlősök osztályának egy rendje. 17 család és mintegy 928 ma élő faj tartozik a rendbe. A végtagjaik között szárnyszerűen kifeszülő bőrhártya segítségével repülni tudnak.

Denevérpapagály (Loriculus Blyth.)
Régi neve Coryllis. Csőrük aránylag igen gyenge, sokkal hosszabb, mint amilyen magas s oldalt összenyomott.

A denevérről ez+az
Madarakkal táplálkozó denevéreket figyeltek meg
Amikor egy csapat kutató, hat évvel ezelőtt azt állította, hogy a denevérek éjszaka képesek vándormadarakra vadászni, egyesek nem hittek nekik. Ám egy új kutatás most megerősítette ezen gyanút. ...

Kékfejű denevérpapagáj
Loriculus Galgulus
Elterjedése: Délkelet-Ázsa (malajzia, Borneo, Szumátra és Szingapúr) ...

Ez a denevér-faj Burmeister szerint Minas Geraës tartomány barlangjait tömegesen lakja. Napközben kis csoportokban pihen a barlangok mennyezetén, de mihelyt világosság zavarja, hamarosan fölébred. Burmeister adatait Hensel lényegesen kibővítette.

Törpedenevér - Pipistrellus pipistrellus
Védett állatok: gerincesek:emlősök.
Természetvédelmi értéke: 10.000 forint
Védett. Gerincesek törzse, emlősök osztálya, denevérek rendje.

A nagy patkósdenevér (Rhinolophus ferrumequinum) a legnagyobb termetű európai patkósdenevér. Hazánkban legjelentősebb állományai az Északi-középhegységben élnek, a Dunántúlon a Mecsekben és a Szársomlyón találhatóak meg maradványállományai, az Alföld keleti részén szintén előfordul.

Rőt vérszopó denevér (Desmodus rotundus)
Észak-Amerika déli részén,Közép-Amerikában és Dél-Amerikában él.Éles fogával mintegy legyalulja az alvó állatok bőrét,a sebből szivárgó vért felnyalja.
A veszettség terjesztője.A seb gyakran fertőződik.

Európai viszonylatban a denevérek első számú ellensége a gyöngybagoly és a macskabagoly. Városokban a lakók nehezen viselik el éles hangja és piszka miatt, ezért sok esetbe fordul elő, hogy az ott tanyázó kolóniákat kiirtják.

Kapcsolódó hírek Új természetvédelmi terület a magyar-román határ túloldalán
Nem szállt a hajunkba a denevér
Nem szállt a hajunkba a denevér
FOKOZOTTAN VÉDETT ÁLLATOK 2001 május 9.
Újra szabályozták a veszélyeztetett fajok védelmét – módosult a védett növény- és állatfajok köre.

denevér
A gerincesek törzsébe tartozó kisméretű emlős a denevérek rendje. Jellegzetességük, hogy ujjaik meghosszabbodtak és közöttük bőrhártya feszül, melynek segítségével képesek a repülésre. Többnyire éjszakai élőlények, lehetnek ragadozók, gyümölcsevők.

Korai denevér [Nyctalus noctula]
Noctule bat
A denevér időnként betéved az épületekbe is, ezt a példányt egy elektromos biztosítékdoboz felett találtuk. A denevér fokozottan védet állat, vigyázzunk rá, segítsük visszatérni megszokott környezetébe! ...

Simaorrú denevérfélék - Vespertilionidae
Myotis milleri
Myotis planiceps
Nyctophilus howensis ...

Denevérek: a denevér az egyetlen olyan emlősállat, mely aktív repülésre képes. Elülső és hátulsó végtagjai, valamint a farok és kézcsontok között bőrhártya, azaz repülőhártya feszül. Hátulsó végtagjának ujjain 5 karom van, pihenés közben ezekkel kapaszkodnak fejjel lefelé.

Tapadókorongos denevérre bukkantak
National Geographic
Madagaszkár szigetén új denevérfajt fedeztek fel, melynek végtagjain szívókorongok helyezkednek el. Eddig csak egy ilyen faj volt ismert.

A dongódenevér nevét testméretéről kapta: testhossza 29-33 milliméteres, amihez 22-26 milliméteres karok csatlakoznak, testtömege pedig 1,5-3 gramm között mozog. Akkora, mint egy nagyobb poszméh. Az apró állat feltehetően a létező legkisebb emlősfaj.

Az idős, lombos erdők korhadt fatörzseiben talál menedéket számos denevérfaj, ezért az erdőgazdálkodás során ezen faegyedek kiemelt védelme szükséges. Fontos élőhelyet jelentenek a Mátrában az érckutatások után visszahagyott bányavágatok, tárók.

A terület természetvédelmi értékét növeli a vidra (Lutra lutra), a kis patkósdenevér (Rhinolophus hipposideros) és a közönséges denevér (Myotis myotis) bizonyított előfordulása.

Az egyik legnagyobb testű denevérfaj. Az állat hossza 30 centiméter, vitorlafesztávolsága 130 centiméter; A hím testtömege 1300-1600gramm, a nőstényé 900 gramm.

A sort a denevérek követik, kik a repülésre specializálódtak. A denevérek mellső végtagjaik segítségével repülnek, melyek egészen másként alkalmazkodtak a repüléshez, mint a madarak szárnya. Ujjaik, valamint az elülső és hátulsó végtagjaik között vékony bőrredő feszül.

Ott tényleg nem tud beszállni semmi, esetleg egy-egy palánál denevér, de ezek szelektálását e jóasszony egy légycsapóval oldja meg. A felmérés végzői közül egyikünkből tört ki a kérdés, hogy ugyan minek ez a nagy zárás, hát minek áthatnak a galambok, baglyok, vagy denevérek.

A legnevezetesebb, legjobban megfigyelhető időjós közöttük furcsa kis apróemlősünk a denevér: Elénk repkedéssel gyakran már a késő délutáni-kora esti órákban vadászatra indul. Ennek az állatnak csoportos csapongása hozzátartozik a nyugodt levegőjű, szép nyári esték hangulatához.

A guano a vadon és telepesen élő madarak vagy a denevérek hosszú időn át összegyűlt, hatalmas mennyiségű ürüléke. Helyenként, például az Antarktiszon, az űrből is látszik.

Az emlősök köréből a szinte összes hazai fajt magában foglaló denevérek (Chiroptera) emelendők ki. A fajgazdagság és a másutt ritka fajok jelentős állománya a nagy, idős erdőtömböknek és sok száz barlangnak köszönhető.

Ilyen indikátor faj a Tisza legfelső, hegyvidéki szakaszán a denevérszárnyú kérész (Oligoneuriella rhenana). Az álkérészek fajgazdagsága jóval alatta marad a kérészekének, mindössze néhány faj egyedei jellemzők (Protoneura és Leuctra,Perla fajok).

A gabonasikló fő táplálékát kisebb rágcsálók alkotják, de madarakra és denevérekre is vadászik, s fiatal korban nyilvánvalóan rovarokat (pl.
tücsköket) fogyaszt. Elsősor-ban éjszaka aktív, de sokszor már kora este zsák-mány után néz.
Gondozás ...

A Sötétlabirintusban éjjel aktív állatokkal, denevérekkel, ugróegerekkel ismerkedhetünk, mi több, még az is kiderül, hogyan tájékozódnak ezek az élőlények a sötétben. A Kolónia galériában államalkotó élőlényeket, például levélvágó hangyákat tanulmányozhatunk.

Az egyik legnagyobb testű denevérfaj. Elnevezése arra utal, hogy feje hasonlít a kutyáéhoz.
Bővebben
Ecsetfarkú patkánykenguru ...

Igaz, hogy reá megy a denevérre, mely mint rovarevő hasznos, és ha hozzáfér, elviszi a madárporontyot is; de ez kivételes és semmiben sem csökkenti a gyöngybagoly nagy hasznosságát. Mindég eleven, tehát ártó prédával él és csak a legnagyobb szükségben fanyalodik a dögre.

Tápláléka igen változatos: halakat, békákat, ebihalakat, teknősöket, kígyókat, gyíkokat, rovarokat, lárvákat, pókokat, kagylókat, puhatestűeket, kisebb rágcsálókat, denevéreket, madártojásokat és fiókákat zsákmányol. A költési szezon elterjedési területén belül igen változatos.

Születésük azért is fontos, mert ezáltal a Lyle-repülőkutyák egyedfejlődésének eddig hiányos ismeretei pótolhatóak lesznek. A dél-kelet ázsiai denevérfaj - a hazánkban élő denevérfajoktól eltérően - elsősorban gyümölcsöket, nektárt és virágport fogyaszt.

Itt szeretném megjegyezni, hogy hazánkban is már lefoglaltak illegálisan becsempészett madarakat (vörösfülű arák, amazonok, sárga-kék arák, zöldszárnyú arák, denevérpapagájok stb.) és az elhelyezésükre különböző állatkerteket jelöltek ki.

Leggyakoribb fajok a gímszarvas, a vaddisznó, a róka, a nyest, a nyuszt, a hermelin, a denevérek, a pézsmapocok és a mezei nyúl. Időnként egy-egy hód is felbukkan a Duna szigetein.

Az ártéri erdők ritka madara a szürke küllő (Picus canus) és a fekete harkály (Dryocopus martius). Az odvas füzesek baglyok és denevérek számára is megfelelő otthont biztosítanak.
Hasonlóan gazdag és változatos a tiszaalpári holtág is.

Ráadásul ennél sokkal többet is tehetünk, számos környezetgazdagítási eszköz és módszer: darázsgarázs és bogártanya, lepkelegelő, gyíkvár, békamenedék, süntanya, kisemlős lak, az ezeket egyben megvalósító természetvédelmi farakás, valamint a lakótelepeken is alkalmazható denevérodú is ...

Természetesen láthatunk különféle madarakat, amelyek között némelyik igazán tetszetős. A madarak között persze itt is sok a veréb és a galamb, de más fajok is vannak szép számmal. Éjszakánként szinte mindenütt megfigyelhetjük a denevérek sokaságát.

Lásd még: Lásd még: Medve, Kutya, Kígyó, Majom, Tigris

◄ Déli hantmadár   Derby-kenguru ►
 
RSS Mobile