Denevér

Denevér
A denevér végtagjai között szárnyszerűen kifeszülő bőrhártya segítségével repülni tudó, többnyire rovar- vagy gyümölcsevő kis emlős állat.

Denevérek és vámpírok
Mindenki hallott már rémtörténeteket a denevérekkel (Chiroptera) kapcsolatban, hogy megtámadják az embereket, belecsimpaszkodnak a hajunkba, és vért szívnak.

Denevérek (Chiroptera)
Családok 17 család és 928 ma élő ismert faj.
A denevérek (Chiroptera) a emlősök osztályának egy rendje. 17 család és mintegy 928 ma élő faj tartozik a rendbe.

Denevérpapagály (Loriculus Blyth.)
Régi neve Coryllis. Csőrük aránylag igen gyenge, sokkal hosszabb, mint amilyen magas s oldalt összenyomott.

Denevérodú
Ezek bejárati nyílása általában alul helyezkedik el, és a 'bőregerek' bejutását kapaszkodó keresztlécek vagy a drótháló segíti.

A denevérről ez+az
Madarakkal táplálkozó denevéreket figyeltek meg ...

Törpedenevér (Pippistrellus pippistrellus)
Amint a neve is mutatja, az egyik legkisebb denevérfaj. Hossza általában 3,5-5 cm a súlya pedig 4 és 8 g közötti.

Törpedenevér - Pipistrellus pipistrellus
Védett állatok: gerincesek:emlősök.
Természetvédelmi értéke: 10.000 forint
Védett. Gerincesek törzse, emlősök osztálya, denevérek rendje.

A vörös denevér (Lasiurus borealis Müll.)
Az Adirondak hegyvidékén az előbbi fajnál jóval gyakoribb a vörös denevér. Ez élénk aranyosbarna bundájáról könnyen fölismerhető; az egyes szőrszálak végei többé-kevésbbé határozottan ezüstös színűek.

Korai denevér [Nyctalus noctula]
Noctule bat
A denevér időnként betéved az épületekbe is, ezt a példányt egy elektromos biztosítékdoboz felett találtuk.

Kékfejű denevérpapagáj (Loriculus galgulus)
Hossza 13 centiméter, testtömege 20 gramm. Gyümölcsöket, bogyókat, nektárt és pollent fogyaszt. Éjszaka denevér módjára fejjel lefelé alszik. Fűvel bélelt faodvakban fészkel.

Simaorrú denevérfélék - Vespertilionidae
Myotis milleri
Myotis planiceps
Nyctophilus howensis ...

Kicsi lórik, denevérpapagájok satöbbi számára viszont a pépet készítsük úgy el, hogy egy evőkanál mézhez adunk 15 g lóritápot, 15 ml kolibritápot és 10 ml répalevet! Ezt almadarabokkal, főtt rizzsel és szőlőszemekkel kínáljuk
vissza a címoldalra ...

Tapadókorongos denevérre bukkantak
National Geographic
Madagaszkár szigetén új denevérfajt fedeztek fel, melynek végtagjain szívókorongok helyezkednek el. Eddig csak egy ilyen faj volt ismert.

Karika denevérhal (Platax orbicularis)
Kegyes denevérhal (Platax teira)
Homokpadi cápa (Carcharinus plumbeus)
Hosszúorrú csikóhal (Hippocampus reidi)
Hópehely muréna (Echidna nebulosa)
Homoki ajakoshal (Coris gaimard)
(Acanthurus sohal) ...

Az idős, lombos erdők korhadt fatörzseiben talál menedéket számos denevérfaj, ezért az erdőgazdálkodás során ezen faegyedek kiemelt védelme szükséges. Fontos élőhelyet jelentenek a Mátrában az érckutatások után visszahagyott bányavágatok, tárók.

Késibb ­ és napjainkban is ­ a madarakkal és kisebb részt a denevérekkel kell megosztaniuk a levegit, mint mozgásteret. Az sszárnyúak (Palaeoptera) szárnya nagy felület, gazdagon erezett, mert idiegység alatt csak kevés szárnycsapásra képesek.

A terület természetvédelmi értékét növeli a vidra (Lutra lutra), a kis patkósdenevér (Rhinolophus hipposideros) és a közönséges denevér (Myotis myotis) bizonyított előfordulása.

A vadonban denevéreket, madarakat és gyíkokat is zsákmányol. Áldozatát szorítással öli meg. A kikelt fiatalok gyakran visszautasítják az első egerüket, ezért kényszertáplálást, tömést kell alkalmazni.

Említést érdemelnek a denevérek is, hiszen számos denevérkolónia harkályok véste odúban él. Ez is oka annak, hogy évtizedek óta minden harkályunk védett.
Vajon mit tehet az ember a harkályokért, ha nem madarász? A válasz: közvetlenül keveset.

Érdekességek: Régóta közismert, hogy a denevérek ultrahang-radarral tájékozódnak. A tudomány echolokációnak nevezi az effajta tájékozódást, amely azon alapszik, hogy az állat saját kiáltásainak visszhangja alapján méri fel környezetét.

Az egyik legnagyobb testű denevérfaj. Az állat hossza 30 centiméter, vitorlafesztávolsága 130 centiméter; A hím testtömege 1300-1600gramm, a nőstényé 900 gramm.

Éjjeli rovarvadászaink a közönséges és a hosszúfülu denevér és az európai sün. Kertjeinkben elszaporodott a védett vakond és a kiemelten védett földikutya.

A sort a denevérek követik, kik a repülésre specializálódtak. A denevérek mellső végtagjaik segítségével repülnek, melyek egészen másként alkalmazkodtak a repüléshez, mint a madarak szárnya.

Pedig sok rovar, madár és denevérfaj számára fontosak a korhadó odvas fák nyújtotta búvóhelyek. Ezért a természetvédelmi területeken, ahol nem a gazdasági célok az elsődlegesek, a kidőlt, korhadó fák szerves részét képezik az erdőnek.

Ott tényleg nem tud beszállni semmi, esetleg egy-egy palánál denevér, de ezek szelektálását e jóasszony egy légycsapóval oldja meg.

A legnevezetesebb, legjobban megfigyelhető időjós közöttük furcsa kis apróemlősünk a denevér: Elénk repkedéssel gyakran már a késő délutáni-kora esti órákban vadászatra indul.

Az emlősök köréből a szinte összes hazai fajt magában foglaló denevérek (Chiroptera) emelendők ki. A fajgazdagság és a másutt ritka fajok jelentős állománya a nagy, idős erdőtömböknek és sok száz barlangnak köszönhető.

A terület nem kínál alkalmas pihenő- és telelőhelyet denevérek számára, így inkább épületlakó fajokkal találkozhatunk.

A szigeten őshonos a nagy szőrös sün (Echinosorex gymmurus) (A 30. filmkockán látható), a barlangokban pedig a denevérek (A 31. filmkockán látható), a szalangána fecskék, a vak pókok. A Mahakam folyóban él a világ egyetlen édesvízi delfinfaja (A 32.

Ilyen indikátor faj a Tisza legfelső, hegyvidéki szakaszán a denevérszárnyú kérész (Oligoneuriella rhenana). Az álkérészek fajgazdagsága jóval alatta marad a kérészekének, mindössze néhány faj egyedei jellemzők (Protoneura és Leuctra,Perla fajok).

A gabonasikló fő táplálékát kisebb rágcsálók alkotják, de madarakra és denevérekre is vadászik, s fiatal korban nyilvánvalóan rovarokat (pl.
tücsköket) fogyaszt. Elsősor-ban éjszaka aktív, de sokszor már kora este zsák-mány után néz.
Gondozás ...

Igaz, hogy reá megy a denevérre, mely mint rovarevő hasznos, és ha hozzáfér, elviszi a madárporontyot is; de ez kivételes és semmiben sem csökkenti a gyöngybagoly nagy hasznosságát.

Tápláléka igen változatos: halakat, békákat, ebihalakat, teknősöket, kígyókat, gyíkokat, rovarokat, lárvákat, pókokat, kagylókat, puhatestűeket, kisebb rágcsálókat, denevéreket, madártojásokat és fiókákat zsákmányol.

Születésük azért is fontos, mert ezáltal a Lyle-repülőkutyák egyedfejlődésének eddig hiányos ismeretei pótolhatóak lesznek. A dél-kelet ázsiai denevérfaj - a hazánkban élő denevérfajoktól eltérően - elsősorban gyümölcsöket, ...

Itt szeretném megjegyezni, hogy hazánkban is már lefoglaltak illegálisan becsempészett madarakat (vörösfülű arák, amazonok, sárga-kék arák, zöldszárnyú arák, denevérpapagájok stb.) és az elhelyezésükre különböző állatkerteket jelöltek ki.

Fő táplálékát kisebb rágcsálók, többnyire egerek és patkányok alkotják, és mivel kitűnő famászó, ezek mellett madarakra és denevérekre is vadászik. Áldozatát szorítással öli meg. Főleg éjszaka aktív, de sokszor már kora este zsákmány után néz.

Leggyakoribb fajok a gímszarvas, a vaddisznó, a róka, a nyest, a nyuszt, a hermelin, a denevérek, a pézsmapocok és a mezei nyúl. Időnként egy-egy hód is felbukkan a Duna szigetein.

Természetesen láthatunk különféle madarakat, amelyek között némelyik igazán tetszetős. A madarak között persze itt is sok a veréb és a galamb, de más fajok is vannak szép számmal. Éjszakánként szinte mindenütt megfigyelhetjük a denevérek sokaságát.

minden fogascetfaj rendelkezik-e az ekholokáció képességével, de egyre több fajról derül ki, hogy igen. A sziláscetek és a fókák is képesek ekholokációra, de nem olyan kifinomult mértékben, mint a fogascetek. A szárazföldi emlősök közül a denevérek ...

Lásd még: Kígyó, Szarvas, Kutya, Farkas, Medve