Cincér

Lásd még: Bogár, Darázs, Szarvas, Sas, Hernyó

cincér
Hosszú csápú bogár: hőscincér.
Nyelvújítói alkotás a cincog ige alapján, a bogár által hallatott éles hang miatt.

Ácscincér (Ergates faber)
Vélemények: Ácscincér (Ergates faber)
Vélemények ...

Kezdőlap / Magyarország állatvilága / Ízeltlábúak / Vércincér
Kezdőlap
A kezdeményezésről ...

Nagy hőscincér (Cerambyx cerdo)
Ízeltlábúak osztálya, bogarak rendje, cincérek családja.

A cincérek legősibb ágának tekinti Kolbe az öregcincéreket (Prioninae), mert lábfejük öt íze még jól felismerhető és csápjuk nem a homlokon, hanem előreálló elülső széle alatt ered.

Ácscincér - Ergates faber
Védett állatok: ízeltlábúak: rovarok.
Természetvédelmi értéke: 50.000 forint
Védett. Ízeltlábúak törzse, rovarok osztálya, bogarak rendje, cincérfélék családja.

család: Cincéralakú gyászbogarak (Trictenotomidae)
A gyászbogarak rokoni köréhez tartoznak a cincéralakú gyászbogarak (Trictenotomidae), az ő fogószerűen messze előre kiálló felső állkapcsaikkal és hosszú, de 3 rövid végízzel ellátott csápjaikkal.

Gyászcincér [Morimus funereus Müll.]
Longhorn beetle
A cincérek (Cerambycidae) családjába tartozó védett bogár. Nagyméretű, zömök, röpképtelen, szárnyfedői a varrat mentén összenőttek, hártyás szárnyai csökevényesek.

Sarlófűcincér (Cardoria scutellata)
Kelet-európai elterjedésű bogárfaj. Lárvája a sarlófű (Falcaria vulgaris) elhalt gyökérnyakában és szárában fejlődik.

Lárvákkal és cincérekkel táplálkozik.
Magányos fészkelő. Zárt, öreg bükkösökben, korhadó, taplós fába, saját maga által vájt odúja csupasz aljzatára rakja 4-6 tojását, melyen 14-16 napig kotlik. Fiókái fészeklakók, 27-28 napos korukban repülnek ki.

Kizárólag bükkösökben fordul elő a ritka havasi cincér (Rosalia alpina).

korhadó fában fejlődő bogarak számára, mint például a területen Natura 2000 jelölő faj szarvasbogár (Lucanus cervus) és a nagy hőscincér (Cerambyx cerdo), ...

Csupán eseti észlelés alapján tudunk néhány természetvédelmi szempontból értékes gerinctelen faj előfordulásáról: diófa cincér (Megopis scabricornis), aranyos bábrabló (Calosoma sycophanta), valamint néhány védett nappali lepkénk, ...

A patakok menti füzesekben gyakori a fémes színezetű pézsmacincér (Aromia moschata). Az éger levelét a kék égerlevelész (Agelastica alni) és a nagy égerlevelész (Linaeidea aenea) fogyasztja.

Szintén gyakori a kökény (Prunus spinosa). Ezen élőhelyekről alkalmilag előkerült a szarvasbogár (Lucanus cervus) és diófacincér (Megopis scabricornis) is - természetesen tápnövényével, a diófával együtt.

patakjaiban fejlődik a hegyi szitakötő (Cordulegaster bidentata) lárvája. A fekete-sárga színezetű imágó azokat a 800 méter fölötti szakaszokat kedveli, ahol az erdő a patak fölött összezárul. Kizárólag bükkösökben fordul elő a ritka havasi cincér ...

Lásd még: Bogár, Darázs, Szarvas, Sas, Hernyó